dvd - Verdi Aida

  • - káté -
  • 2011. október 6.

Zene

című operájának ez a régről megőrzött, 2009-ben élőben is közvetített Metropolitan-rendezése (az ismeretlen Sonja Frisell munkája) már a maga idejében is muzeális konvenciókra épült. A győzelmi bevonuláskor megjelenő két lovat a hozzájuk tartozó lovassal a közönség tapssal honorálja.
címû operájának ez a régrõl megõrzött, 2009-ben élõben is közvetített Metropolitan-rendezése (az ismeretlen Sonja Frisell munkája) már a maga idejében is muzeális konvenciókra épült. A gyõzelmi bevonuláskor megjelenõ két lovat a hozzájuk tartozó lovassal a közönség tapssal honorálja. Aztán a címszereplõ elsõ áriájába még az utolsó hang lecsengése elõtt beleharsan egy "Brava!", ami biztos jele annak, hogy a bekiabáló jobban élvezi a saját hangját, mint Violeta Urmanáét, amely egyébként átlagos, az énekesnõ egyszerûen leénekli a kottát. A taps félbeszakítja a felvonás éterikus, pianissimo lezárását, pedig az elõadás megkülönböztetett erénye a karmester, Daniele Gatti tisztító erejû zenekarkezelése, még a sokszor elhanyagolt, mert diadalzeneként mindig sikeres részekben is.

A produkció igazolja a nézetet, mely szerint az opera az, amikor kövér bácsik és nénik ágálnak dalban a színpadon. Johan Botha amilyen nagydarab, olyan súlytalan Radames. Néha érdeklõdés csillan a szemében, de egy percre sem hiteti el, hogy hõsnek született, és az érzõ emberré válás mellett döntött. Svung és szenvedély nélkül énekel, sem a hangszíne, sem az expresz-szivitása nem megfelelõ a szerephez. A legfurcsább Dolora Zajick éltes Amnerise: groteszken csücsörít, alig nyitja ki a száját, mintha utószinkront imitálna, és a rendezõ nem figyelmeztette, hogy csinálja hitelesebben. De mégiscsak a torkából jön a hang, méghozzá minden regiszterben szépen, egyenletesen, különösen a mély fekvésben. A negyedik felvonásban egyszer csak elkezd szárnyalni, bár akkor sem csinál semmit, csak durcásan elfordul, magában hisztizik, és kiderül, hogy ezzel együtt is személyiség, valaki, akire figyelni kell.

Decca/Universal, 2011, 2 DVD

*** és fél

Figyelmébe ajánljuk

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.