mi a kotta?

Egy elmeháborodott álma

  • mi a kotta
  • 2012. július 7.

Zene

"Mintha börtönből szabadultam volna" - jegyezte fel magának Csajkovszkij, miután 1876-ban végigülte a teljes Ring bayreuthi bemutatóját. Véleménye nem volt teljességgel önmagában álló, sőt, ahogyan az a fenti címből kitetszhet, a Le Figaro korabeli kritikusa még ennél is sokkal szigorúbban ítélt.

Ámde a mértékadó nézet mégsem ez volt, s persze nem is ez maradt, hanem jóval inkább a zenekritikusnak is felettébb markáns George Bernard Shaw álláspontja, mely szerint "Csak átfogó gondolkodási képességgel rendelkező emberek fogják lélegzetüket visszafojtva követni a történést, mivel megpillantják benne az emberiség történelmének teljes tragédiáját és azoknak a dilemmáknak minden félelmetességét, amelyektől ma a világ visszaborzad..."

Bizonnyal így lesz ez majd a Budapesti Wagner-napok ez évi sorozatán is, ahol újra - s méghozzá utolsó ízben - műsoron szerepel majd Hartmut Schörghoferrendezésében és díszleteivel a teljes Nibelung gyűrűje. Heti ajánlónk napjaira most A Rajna kincse (Nemzeti Hangversenyterem, június 12., hat óra) és A walkűr(június 13., négy óra) esik, magától értetődően Fischer Ádám vezénylete alatt, néhány meghitt és rajongott visszatérő vendéggel, akiknek sorában mindenki más előtt alighanem a Budapesti Wagner-napok egyik legnagyobb kedvencét, a tenor Christian Franzot kell említenünk. ' az előbbi estén a ravasz Loge istent, másnap pedig a testvérszerető Siegmundot énekli majd, hogy utóbb, a Ring hátralévő két estéjén Siegfried szólamában dacoljon diadalmasan a realitással. De fölfedezendő énekes is ígérkezik idénre, hiszen Wotan figuráját egy új beálló, a feltörekvő finn basszbariton, Juha Uusitalo fogja elénk állítani.

Ha már fentebb Csajkovszkij bayreuthi Wagner-élményéről szóltunk, hát említsük meg, hogy az idei esztendő komponista ünnepeltje, Claude Debussy fiatalon ugyancsak elzarándokolt a "gyárként" is emlegetett Zöld Dombra, méghozzá kétszer, hogy utóbb aztán antiwagneriánus vezéralakként könyvelje el őt a népszerű zenetörténet. Debussy zongoraműveiből csütörtökön Réti Balázs ad majd márványtermi koncertet (június 14., hat óra), s a héten egy másik atipikus Bayreuth-látogató is kitüntetett szerephez fog jutni. ' pedig nem más lesz, mint Giacomo Puccini, aki Bartók Béla mellett ebben az évben újra a miskolci operafesztiváltársfőszereplője gyanánt szerepel majd. A legnagyobb attrakciónak éppenséggel a pazar népszerűségű Tosca ígérkezik Borsod-Abaúj-Zemplén megye széktartó városában, méghozzá három estére bontva. Vidnyánszky Attila rendezésében az első és a második felvonás a Városháza téren fog lezajlani (június 11., fél nyolc, ill. június 13., kilenc óra), a harmadik este pedig az Angyalvárbeli harmadik felvonással kiteljesedve az Avasi-kilátónál vár majd mindenkit (június 15., kilenc óra). A produkció karmestere a fesztivált vezénylő Kesselyák Gergely lesz, a címszerepben Rálik Szilvia veti alá magát a magasból, s Cavaradossi lovag tenorszólamátKiss B. Attila énekli.

Figyelmébe ajánljuk

A gépben feszít az erő

  • - minek -
A kanadai performer-zenész-költő, Marie Davidson jó másfél évtizede olyan szereplője az elektronikus tánczene kísérletező vonulatának, aki sosem habozott reflektálni saját közegére és a rideg, technológia-központú világra.

A bogiság és a bogizmus

  • Forgách András

bogi – így, kisbetűvel. Ez a kiállítás címe. Titokzatos cím. Kire vonatkozik? Arra, akit a képek ábrázolnak, vagy aki a képeket készítette?

Az igazi fájdalom

Reziliencia – az eredetileg a fizikában, a fémek ellenállására használt kifejezés a pszichológia egyik sűrűn használt fogalmává vált a 20. század második felében.

Ezt kellett nézni

Lehet szeretni vagy sem – mi is megtettük már mindkettőt ezeken az oldalakon –, de nem nagyon lehet elvitatni Kadarkai Endrétől, hogy elképesztő szorgalommal és kitartással építi műsorvezetői pályáját.

Sohaország

Az európai civilizáció magasrendűségéről alkotott képet végleg a lövészárkok sarába taposó I. világháború utolsó évében járunk, az olasz fronton. Az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregének egy katonája megszökik a századától, dezertál.

Hol nem volt Amerika

A mese akkor jó, ha minél inkább az olvasóról szól, és persze mindig kell bele főgonosz, akibe az elaludni képtelen néző a lappangó félelmeit projektálhatja, hogy a hős kardját kivonva leszámolhasson vele.