mi a kotta?

Egyhelyben tett utazások

  • mi a kotta
  • 2022. november 23.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2022/47. hétre

Hiába, hogy egyik legkedveltebb zeneszerzőnk Joseph Haydn, nem szokás rajta a fejünket törni, mire gondolt, miben hitt. Felesleges azt mondani rá, hogy eredeti vagy invenciózus, Haydn intelligenciája, humanizmusa, szellemessége nem kérdés. Talán ezért állunk meghökkenve egyetlen kvázi vallásos műve, A teremtés előtt, amelyről a szerző azt írta: „Sosem dolgoztam olyan odaadással egyetlen kompozíciómon sem, mint A teremtésen; minden nap térdre borultam és könyörögtem Istenhez, hogy adjon erőt hozzá… Hosszú időt töltöttem vele, hiszen azt remélem, hosszú ideig érvényes marad.” Annak ellenére, hogy a szigorú katolikus Ausztria szülötte volt, nehéz elképzelni, hogy a könnyed és nagyvilági szerző, aki éles szemmel figyelte a körülötte kibontakozó természettudományos és deista elképzeléseket, ilyen pátoszosan beszéljen isteni ihletről. A teremtésben ugyanis dogmák helyett a teremtett világot ünnepli, és ez már nem a papság, hanem a modern, felvilágosult ember asztala, azé, aki Haydn is volt. Közelebb állhat tehát a szerző intenciójához egy másik vallomása: „Egy hang súgta a fülembe: oly kevés a boldog és megelégedett ember; az én munkám talán béke és megnyugvás forrása lehet ezek számára.”

A hónap utolsó péntekjén a Danubia Zenekar és a Purcell Kórus előadásában, Vashegyi György vezényletével hallhatjuk Haydn oratóriumát. Szólót énekel Szutrély Katalin, Komáromi Márton és Najbauer Lóránt (Zeneakadémia, november 25., fél nyolc). Két nappal később Észtország második legfontosabb személyiségének szavazott Tõnu Kaljuste érkezik hozzánk az Észt Filharmónia Kamarakórusának élén, hogy Arvo Pärt és Kodály Zoltán műveiből vezényeljen (Müpa, november 27., fél nyolc).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.