Interjú

„Elénekeltem valamelyik napilapot”

Berki Tamás jazzénekes, dalszerző

Zene

Hangszálak című önéletrajzi, ám fiktív elemeket is tartalmazó könyvét 76 évesen jelentette meg, és a színpadon is szinte ugyanolyan aktív, mint korábban. Berki Tamás a sztorijait iróniával és öniróniával adagolja, ahogy azt a következetesen magyar szöveggel énekelt saját dalaiban is megszokhattuk tőle.

Magyar Narancs: A modern magyar jazz úttörőinek nemzedékéhez tartozik, akik valóságos hősök, élő legendák a nyomukban járó generációk számára. Ön mégis mindent elkövet, hogy ne hősként lássák.

Berki Tamás: Sosem kerestem a hőssé válás útját. De az mindenkinek jó, hogy ha van egy előző nemzedék, amely behúzza a szakmába, amelynek a koncertjein ott ül. Szegény Winand Gabit (a jeles jazzmuzsikus tavaly halt meg 57 éves korában – a szerk.) kérdeztem egyszer az indulásáról. Azt válaszolta, hogy igazán emlékezhetnék, mivel minden koncertemen ott ült az első sorban. De én is az elődöktől tanultam. Ott volt például Hardy Tamás. Az Ifjúsági Parkban énekelt, talán Bergendy zenekarával. Azt hittem, hogy amerikai énekesük van, ahogy a bivaly hangját meghallottam.

MN: Hardy járt már a jazztanszakra?

BT: Nem, Garay Attila együttesében bőgőzött. Erős tehetség volt, dobolt is, vagy tíz évvel lehetett idősebb nálam. Kiment Németországba. Kósa Zsuzsa viszont már a jazztanszakra járt. (A jazztanszakot – „jazzkonzi” – 1965-ben hozták létre a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában. 1990-ben főiskolai, 2000-ben egyetemi tanszékké vált – a szerk.) Később hangképzést is tanított ott, én is jártam hozzá. Ő ajánlott a Benkó Dixieland Bandbe. Velük korábban Miklósi Péter énekelt, aki az egyik első végzős volt a jazztanszakon, Zsuzsával együtt. De ő is disszidált Németországba, pont akkor, amikor Benkónak már aláírt szerződése volt egy hosszú szovjet turnéra. Próbaképpen egy-két számot énekeltem velük a Benkó Klubban, és már a szünetben elém tette a szerződést, hogy írjam alá a turnéra. Benkó Sándor ettől kezdve negyvenkét évig minden hónapban felhívott azzal, hogy van-e nálam naptár, és diktálta is a fellépési dátumokat. Kétszer is meghívott zenekari tagnak, de azt mondtam neki, hogy nekem annyi más vonalam van, hogy inkább csak vendég leszek, de ha tudok, mindig szívesen jövök.

MN: Ezek a vonalak a hetvenes évek elején, a jazztanszak elvégzése után indultak a pályáján. De ön már pár évvel hamarabb, pol-beat énekesként, a Gerilla együttes tagjaként vált országszerte ismertté.

BT: Én először gitároztam, és volt egy beatzenekarunk gimnazista koromban. Később összeismerkedtem Vámos Miklóssal, aki szintén dalokat fabrikált, Haraszti Miklós pedig lefordította a Guantanamerát meg a Sixteen Tonst, egyik jobb, mint a másik. Én addig nem is tudtam, hogy mi az a protest song. De megnyertük a Pol-beat Fesztivált ’67-ben. Néhány év után Vámos Miklós mondta, hogy abbahagyja, mert az írói pályára koncentrál. Egyébként akkor már kezdtünk belpolitikai témákhoz is nyúlni, de aztán rendesen elindult a jazzéletem is. Gonda János nem csak a zenekarába hívott meg, de a tanszak elvégzése után rögtön óraadó tanárnak is, majd a Benkó Dixieland Band mellett elindult az Interbrass is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.