mi a kotta?

Páratlan életerő

  • mi a kotta
  • 2022. december 14.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2022/50-51-52. hétre

„A vonaton történt, miközben acélos ritmusban zakatolt, hiszen ez a »ratatata« egy zeneszerzőt okvetlenül ötletekre ragadtatja… És hirtelen meghallottam – vagy inkább láttam papíron – egy rapszódia teljes felépítését az elejétől a végéig… úgy hallottam, mint Amerika zenei kaleidoszkópját – mint egy hatalmas olvasztótégelyt, benne páratlan életerőnk, a metropoliszok őrülete. Mire Bostonba értem, a rapszódiának már határozott körvonalai voltak” – írta George Gershwin a Rhapsody in Blue keletkezéséről, a művet majd’ egy évszázada, 1924 februárjában mutatták be először New Yorkban. Gershwint ekkor még Broadway-dalok szerzőjeként ismerték, ekkor azonban, miként a színlap hirdette, „modern zenei kísérlet” főszereplőjévé vált: lehet-e komoly hangversenytermi műfaj a jazzből? A korabeli kritikus szerint igen: „A kompozíció kivételes tehetségről árulkodik, valamint arról, hogy szerzője nagyobbra tör, mint fajtájából bárki.”

Gershwin kísérletét karácsony előtt az óbudai székhelyű Danubia Zenekar eleveníti fel. Hámori Máté együttese ahhoz méltó, komoly műsorral készül a Zeneakadémiára, Elgar ritkán hallható, szinte tragikus fényű e-moll vonósszerenádja után azonban Gershwin Kék rapszódiája is felcsendül Balog József zongoraszólójával (nem találni jobbat nála ehhez a darabhoz, higgyenek nekünk!). Könnyed, „carpe diem”-érzésű darab, de nem születhetett volna máskor, mint az 1920-as évek létbizonytalanságában. A szünet után Brahms IV. szimfóniáját halljuk, illetve a Máltai Szeretetszolgálattal közös Szimfónia-programban részt vevő gyerekeket, akik a Csendes éjt éneklik (Zeneakadémia, december 19., fél nyolc). Három nappal később ennél is sikkesebb műsort játszik – délután és este is – a zenekar: Figaro, Bohémélet, Szentivánéji álom, no meg A diótörő – ez utóbbi a Duke Ellington-féle bigband átiratban is megszólal a Modern Art Orchestra jóvoltából (Budapesti Kongresszusi Központ, december 22., három óra és fél nyolc).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.