mi a kotta?

Páratlan életerő

  • mi a kotta
  • 2022. december 14.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2022/50-51-52. hétre

„A vonaton történt, miközben acélos ritmusban zakatolt, hiszen ez a »ratatata« egy zeneszerzőt okvetlenül ötletekre ragadtatja… És hirtelen meghallottam – vagy inkább láttam papíron – egy rapszódia teljes felépítését az elejétől a végéig… úgy hallottam, mint Amerika zenei kaleidoszkópját – mint egy hatalmas olvasztótégelyt, benne páratlan életerőnk, a metropoliszok őrülete. Mire Bostonba értem, a rapszódiának már határozott körvonalai voltak” – írta George Gershwin a Rhapsody in Blue keletkezéséről, a művet majd’ egy évszázada, 1924 februárjában mutatták be először New Yorkban. Gershwint ekkor még Broadway-dalok szerzőjeként ismerték, ekkor azonban, miként a színlap hirdette, „modern zenei kísérlet” főszereplőjévé vált: lehet-e komoly hangversenytermi műfaj a jazzből? A korabeli kritikus szerint igen: „A kompozíció kivételes tehetségről árulkodik, valamint arról, hogy szerzője nagyobbra tör, mint fajtájából bárki.”

Gershwin kísérletét karácsony előtt az óbudai székhelyű Danubia Zenekar eleveníti fel. Hámori Máté együttese ahhoz méltó, komoly műsorral készül a Zeneakadémiára, Elgar ritkán hallható, szinte tragikus fényű e-moll vonósszerenádja után azonban Gershwin Kék rapszódiája is felcsendül Balog József zongoraszólójával (nem találni jobbat nála ehhez a darabhoz, higgyenek nekünk!). Könnyed, „carpe diem”-érzésű darab, de nem születhetett volna máskor, mint az 1920-as évek létbizonytalanságában. A szünet után Brahms IV. szimfóniáját halljuk, illetve a Máltai Szeretetszolgálattal közös Szimfónia-programban részt vevő gyerekeket, akik a Csendes éjt éneklik (Zeneakadémia, december 19., fél nyolc). Három nappal később ennél is sikkesebb műsort játszik – délután és este is – a zenekar: Figaro, Bohémélet, Szentivánéji álom, no meg A diótörő – ez utóbbi a Duke Ellington-féle bigband átiratban is megszólal a Modern Art Orchestra jóvoltából (Budapesti Kongresszusi Központ, december 22., három óra és fél nyolc).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.