mi a kotta?

Életvitelszerű zene

Zene

Komolyzenei programajánló a 2024/34. hétre

„Ha inspirál engem egy zenei világ, akkor annak utánajárok, és amit abból fel tudok dolgozni, azt elveszem; másfelől a saját zenei világomból is elveszek valamit, és ezekből formálok valamit a saját képemre. (…) Ez – ugyanúgy, mint a free jazz – életvitelszerűen működő zene, és ha nem úgy csináljuk, akkor hamis lesz. Vagyis ha az ember nem ott, nem ebben él, akkor meg lehet ugyan oldani különböző dolgokat, de másképpen, mint az autentikus források” – mondta pár éve Ajtai Péter nagybőgős valami egész más kapcsán, de a kijelentés éppenséggel a közelgő régizenei koncertjével kapcsolatban is hasznos. Nem tudjuk, hogyan adták elő azokat a dalokat, amelyek a reneszánsz pezsgésében fogantak: vajon úgy, ahogy ma Schubert vagy Schumann dalait énekelni szokás – zongorára támaszkodva, zengő, vibrált vócséval –, avagy inkább hasonlóan Joan Baez vagy Joni Mitchell egyszerű, folkos stílusához. Európa ünnepelt lantművésze, John Dowland néha improvizált, vagy gondosan tartotta magát a kottához, ahogy műhűséget követel magától egy Beethoven-szonáta előadója. A JAP együttesVesmás-Juhász Orsolya énekes, Szűcs Boglárka brácsás, Ajtai Péter nagybőgős, Gyárfás Attila dobos a szabadság mellett teszik le a voksukat, amikor szabad improvizációkat és őrült futamokat tűzdelnek Dowland, Monteverdi, Purcell és Händel dalai közé. Alighanem igazuk van, hiszen ez a repertoár jobban működik a „vernakuláris” keretek között. Nemhiába készített lemezt belőle Sting jó néhány évvel ezelőtt (Magyar Zene Háza, szabadtéri színpad, augusztus 23., nyolc óra).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.