Interjú

„Én vagyok a fiatal demokrata”

Falusi Mariann énekesnő

Zene

A járvány miatt elmaradt tavalyi koncertjét pótolja hamarosan a Pa-Dö-Dőből ismert énekesnő, akitől megkérdeztük, hogy létezik-e számára szólókarrier, s miért készített Fidesz-jelvényeket.

Magyar Narancs: A koncerted címe: Darabjaim. Azt gondolnánk, hogy saját szerzeményeket adsz elő.

Falusi Mariann: Nem erről van szó. De a Darabjaimmal nem szerettem volna semmiféle életműprogramot sem, csak egyszerűen olyan dalokat, amiket összefúj a szél, amikhez kedvem van, amik aktuálisak. A koncertnek kerek évfordulós apropója sincs: 63 éves vagyok, a fellépés ötlete is már 60 éves korom után fogalmazódott meg.

MN: Miért?

FM: Presser Gáborral 13 dalunk címmel készítettünk közös lemezt 2017-ben, amelyet a Budapest Kongresszusi Központban (BKK) mutattunk be, és arra gondoltam, hogy jó lenne megint valami hasonló koncertet csinálni. Presser lekötött két napot a BKK-ban, és ő keresett meg azzal, hogy az elsőn legyek én, a másodikon ő (neki végül két napja lesz két-két koncerttel), de ennek több mint két éve. Azóta háromszor kellett elhalasztani a fellépést a járvány miatt.

MN: Ismét a 13 dalunk lesz műsoron?

FM: Nem. Minden lesz, amihez kedvem van… Presser Gábor mellett fellép Födő Sándor – aki az Analfabéta című monodráma zenéjét írta –, és jön Sárik Péter triója is, velük két jazzlemezt készítettem. És persze lesz Pa-Dö-Dő. Megpróbáltam az egészet úgy összeállítani, hogy egy szórakoztató est legyen, ne legyen benne semmi feszülés.

MN: Nem zavar, hogy a „Falusi Mariann-koncert” hallatán a többség azért kapja fel a fejét, mert téged a fél Pa-Dö-Dőként ismer az ország?

FM: Soha nem zavart. A Pa-Dö-Dő annyira pontosan volt pozicionálva a kezdettől fogva, hogy én abból nem akartam kilépni. Rá­adásul nem alakítottuk át sem zeneileg, sem formailag sem, hogy azért legyen más, mert változik a divat. Egy konkrét irányhoz tartottuk magunkat, így mindig azt kapta a néző, amit tőlünk akart látni. Ha én ebből ki akartam volna lépni, akkor biztosan minden máshogy alakul, de szó sem volt erről.

 
Fotó: Sióréti Gábor

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.