Visszhang: lemez

Beach House: Once Twice Melody

  • - minek -
  • 2022. február 23.

Visszhang

Csaknem négy év telt el Victoria Legrand és Alex Scally hetedik albuma, a 7 megjelenése óta, de a nyolcadikat meghallgatva teljességgel értjük, miért kellett nekik ennyi idő, ötlet és türelem.

Némiképp merészek is voltak, hogy 84 perces, 18 dalos albummal álljanak elő, de nekik ez is sikerült, a minimálisan empatikus befogadó egy percig sem unja el, ahogy hibát sem nagyon talál benne. A baltimore-i dreampop duó (esetükben a címke értelmet is nyer) úgy alkotott terjedelmes életművet, hogy lemezről lemezre egy kicsit mindent máshogy csináltak, és a sok kis evolúciós lépés elementáris izgalmát most egyetlen monumentális albumon élhetjük át. A másfél tucatnyi számot négy, részben az elmúlt hónapokban publikált, beszédes című fejezetre bontva kapjuk (Pink Funeral, New Romance, Masquerade és az albumot záró Modern Love Stories), a fejezetcímek egyúttal a blokkok legerősebbnek szánt dalait is jelölik, de nem nehéz olyanokat találni, amelyek még ezeket is felülmúlják (a személyes kedvenc a szinte himnikus, mégis lüktető Superstar és a lebegésbe taszító Runaway).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.