Óészaki borongás – Erlend Øye: Legao

A melodikus és kissé szentimentális bergeni varázsló rég messzire került néhai elektropopos kísérleteitől: az utóbbi szűk évtizedben sokkal inkább a nosztalgikus gitárrealizmus mestereként mutatkozott a valóban kivételes komponáló- és előadói képességgel megáldott langaléta, szemüveges norvég.

A Berlinbe költözése után alapított The Whitest Boy Alive kombóval két remek lemezt készített, és alkalmilag rendre feltámasztja Kings Of Convenience nevű folkduóját is (többnyire azért bővített kivitelben). A Whitest Boy Alive-nak nyáron hivatalosan is vége lett (pedig néhány éve nálunk is parádés koncertet adtak), de itt van az új Øye-szólóalbum, amit egy izlandi, hattagú reggae-zenekarral, a Hjálmarral rögzített egy reykjavíki stúdióban. Ez így elsőre kicsit meredeken hangzik, de a Legaótól nem kell megijedni, még ha helyenként a léhaságig könnyedre sikeredett is.

Az izlandi muzsikus srácok persze nem tudnak és nem is akarnak kibújni a bőrükből: a szalonreggae-lüktetés végig ott vibrál a számok alapzatában, ám ez kiegészül az őshazából jött énekes-gitáros jellegzetes akkordbontogatásával és könnyed gitárfutamaival (amihez hozzájön még Steini Einarsson pengetése is). Vagy négy jamaicai tempójú, de hamisítatlan kávéházi zenét nyújtó szám után felken egy diszkrét easy listening/indie slágert is (Bad Guy Now), kissé a Real Estate modorában, de még annál is simulékonyabban – ráadásul a produkciót megismétli bővített kivitelben a Save Your Loving. Azért nem kell félni attól, hogy teljesen belepistulunk a jamaicai ritmikába: a Rainman afropopja már egy másik kontinensre (de legalábbis a Vampire Weekend környékére) vezeti a hallgatót. A szerelmes-konfliktusos, optimistán borongós számok sora pedig mindegyre nyomatékosítja: ne most várjunk drámai felütést az érezhetően új inspirációkat kereső, folyvást feltörő közlendőkkel küszködő (ja, és a nyitó Fence Me Inben ki­apadó ihletforrásairól panaszkodó) norvégtól. Ezek a szép, lekerekített, csillogóvá gömbölyített zenés kavicsok arra valók, hogy akár egy szál gitár vagy zongora kíséretében (a lemez egyik titkos főszereplője Sigurður Halldór Guðmundsson, a Hammond orgonán ügyködő billentyűs), a tábortűz körül is jól szóljanak. De azért a beszédes című, remek záró szám (Lies Become Part of Who You Are) is azt bizonyítja, hogy ehhez csapatmunka kellett – féltucatnyi ügyes és kellő érzékenységgel bíró zenész és egy jó orgánummal megáldott előadó még ezeket a látszatra tinglitangli, de kedves és szerethető számokat is profin el tudja adni.

Bubbles/Deep Distribution 2014