Interjú

„Félig-meddig röhögtem”

Hegyi Olivér, Holi zenész, animátor

  • Soós Tamás
  • 2021. augusztus 4.

Zene

Rapben ritkán hallani ennyire zavarba ejtő érzelmességet, amelybe mégis rengeteg ön­irónia vegyül. A Take Me Please című, Friss Hús-nagydíjas kisfilmjéről ismert animátor, Hegyi Olivér nemrég adta ki első, punkosan nyers lemezét Sírunk és nevetünk címen, s a korong generációs látleletnek sem utolsó. Ön­ostorozó szövegekről, a harmincpluszosan kezdett rapkarrier előnyeiről, és arról a politikai szakadékról is beszélgettünk, ami a Fidesz-szavazó szülőktől választja el a korosztályát.

Magyar Narancs: Beton.Hofin kívül nem tudnék mást mondani, aki harminc körül, diplomával a zsebében kezdett volna rappelni. Nálad ez hogyan jött?

Hegyi Olivér: Soha nem hallgattam rapet, de mindig zenéltem. Tíz évig egy pop punk trió­ban, majd 2015-től a Hiúz nevű punkduóban doboltam, ahol már én is énekeltem, és ez kinyitott bennem egy csapot. Tavaly aztán az első karantén alatt hazaköltöztem Szegedre, és miközben animációkon dolgoztam, zenei podcastokat hallgattam. Nagyon megfogott Sajó Dávid beszélgetése Krúbival az Ösztönlényről. Utána meghallgattam a lemezt, és azt éreztem, ebbe a műfajba minden belefér. Akkor már konyítottam az elektronikus zenekészítéshez, mert az animációs diplomafilmemhez is én írtam a zenét, és kicsit félve felelevenítettem a pár éve, poénból írt rapszövegeimet. Azt éreztem, kicsit ciki ennyi idősen belekezdeni, de végül egy átszellemült séta alatt eldöntöttem, hogy nem halogatom tovább a dolgot, és még aznap este csináltam egy alapot. Aztán másnap még egyet.

MN: Ha különösebben nem szereted a rapet, miért ebben a műfajban találtad meg az ideális önkifejezési formád?

HO: Korábban rockszövegeket írtam, de ott ritmusra kell énekelni, ráadásul kevés szót lehet használni, és ez a kötött forma engem korlátozott. Ezek a szövegek úgy születtek, hogy megnyitottam egy Word-dokumentumot, és írtam, ami jött. Nem figyeltem rá, hogy stimmeljen a ritmika, vagy szépen fogalmazzak. Ha sok a szöveg, elhadarom, ha nyers, attól csak jobb lesz. Ezek gondolatfolyamok, amik kiömlöttek belőlem. Kábé egy óra alatt megírtam egy szöveget, és utólag se korrigáltam rajtuk semmit.

MN: A raptechnikádra kaptál kritikát?

HO: Volt, aki nem tudta értelmezni, amit csinálok. Ezt elfogadom, mert tényleg nem a klasszikus rapflow-t hozom. Nem is mondanám magam rappernek. A dalaim indulatosan elmondott, kötetlen érzelmi kitörések, fülbemászó elektronikus zenére. A legnagyobb bók az volt, amikor valaki azt mondta, hogy én vagyok a magyar Sleaford Mods. Ez egy angol duó, akik primitív punkbeatekre furán hadarnak. Imádom.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.