Interjú

„Félig-meddig röhögtem”

Hegyi Olivér, Holi zenész, animátor

  • Soós Tamás
  • 2021. augusztus 4.

Zene

Rapben ritkán hallani ennyire zavarba ejtő érzelmességet, amelybe mégis rengeteg ön­irónia vegyül. A Take Me Please című, Friss Hús-nagydíjas kisfilmjéről ismert animátor, Hegyi Olivér nemrég adta ki első, punkosan nyers lemezét Sírunk és nevetünk címen, s a korong generációs látleletnek sem utolsó. Ön­ostorozó szövegekről, a harmincpluszosan kezdett rapkarrier előnyeiről, és arról a politikai szakadékról is beszélgettünk, ami a Fidesz-szavazó szülőktől választja el a korosztályát.

Magyar Narancs: Beton.Hofin kívül nem tudnék mást mondani, aki harminc körül, diplomával a zsebében kezdett volna rappelni. Nálad ez hogyan jött?

Hegyi Olivér: Soha nem hallgattam rapet, de mindig zenéltem. Tíz évig egy pop punk trió­ban, majd 2015-től a Hiúz nevű punkduóban doboltam, ahol már én is énekeltem, és ez kinyitott bennem egy csapot. Tavaly aztán az első karantén alatt hazaköltöztem Szegedre, és miközben animációkon dolgoztam, zenei podcastokat hallgattam. Nagyon megfogott Sajó Dávid beszélgetése Krúbival az Ösztönlényről. Utána meghallgattam a lemezt, és azt éreztem, ebbe a műfajba minden belefér. Akkor már konyítottam az elektronikus zenekészítéshez, mert az animációs diplomafilmemhez is én írtam a zenét, és kicsit félve felelevenítettem a pár éve, poénból írt rapszövegeimet. Azt éreztem, kicsit ciki ennyi idősen belekezdeni, de végül egy átszellemült séta alatt eldöntöttem, hogy nem halogatom tovább a dolgot, és még aznap este csináltam egy alapot. Aztán másnap még egyet.

MN: Ha különösebben nem szereted a rapet, miért ebben a műfajban találtad meg az ideális önkifejezési formád?

HO: Korábban rockszövegeket írtam, de ott ritmusra kell énekelni, ráadásul kevés szót lehet használni, és ez a kötött forma engem korlátozott. Ezek a szövegek úgy születtek, hogy megnyitottam egy Word-dokumentumot, és írtam, ami jött. Nem figyeltem rá, hogy stimmeljen a ritmika, vagy szépen fogalmazzak. Ha sok a szöveg, elhadarom, ha nyers, attól csak jobb lesz. Ezek gondolatfolyamok, amik kiömlöttek belőlem. Kábé egy óra alatt megírtam egy szöveget, és utólag se korrigáltam rajtuk semmit.

MN: A raptechnikádra kaptál kritikát?

HO: Volt, aki nem tudta értelmezni, amit csinálok. Ezt elfogadom, mert tényleg nem a klasszikus rapflow-t hozom. Nem is mondanám magam rappernek. A dalaim indulatosan elmondott, kötetlen érzelmi kitörések, fülbemászó elektronikus zenére. A legnagyobb bók az volt, amikor valaki azt mondta, hogy én vagyok a magyar Sleaford Mods. Ez egy angol duó, akik primitív punkbeatekre furán hadarnak. Imádom.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.