film - Jumurta

  • - ts -
  • 2009. július 2.

Zene

A szolgálatmegtagadásért kényszernyugdíjazott cinikus zsaru, amikor viszi vissza elvált feleségéhez a hét végi láthatásról két kamasz fiát, emberrablással dúsított bankrablás áldozata lesz, egy véletlen autóbaleset tragikus következményeként. A bankrablók a többi tússzal együtt elragadják kisebbik fiát, Jerryt is.
A szolgálatmegtagadásért kényszernyugdíjazott cinikus zsaru, amikor viszi vissza elvált feleségéhez a hét végi láthatásról két kamasz fiát, emberrablással dúsított bankrablás áldozata lesz, egy véletlen autóbaleset tragikus következményeként. A bankrablók a többi tússzal együtt elragadják kisebbik fiát, Jerryt is. De Tom a nyomukba ered... - természetesen nem a Jumurta címû török-görög filmet meséltük el, az most jön. A fõvárosban szolid mûintézetet (áh, könyvesboltot) terelgetõ negyvenes, halk szavú költõ, édesanyja halálhírét véve Anatóliába utazik, hogy teljesítse az elhalt utolsó kívánságát, s rendbe tegye a hátramaradott dolgokat... Az ügymenet közben - szép leányrokonnal - belsõ utakat járunk be (szép lassan, szép halkan). Felszakad néhány seb, s arra is megesküdnék, hogy elpattan néhány húr (többségük a távolban).

Ugye már tiszta, miért meséltük el az elején Bruce Willis bármelyik filmjének a tartalmát? Mint két tojás... Nos, leginkább azért, hogy belássuk, senkinek se könnyû; napjaink filmkészítése egyik szakágban sem képes túljutni a körkörösen ismételt kötelezõ gyakorlatokon. S ez akkor is elkeserítõ, ha Semih Kaplanoglu "hazájában jelentõs sikert arató", csendes, szépen fotografált, kellõen tétova filmje a maga módján tartalmas idõtöltés, fogyasztható látnivaló. Másfelõl maga a jó hír, hogy a film a megközelítési szándékokra tekintet nélkül szó szerint egy helyben topog, s legfõbb ideje, hogy elsöpörje valami technikai alapú, mélyen plebejus förgeteg, hisz' itt már csak akkor várható valami új, ha mindenki csinálhat filmet.

Az meg már nincs is olyan meszsze.

Forgalmazza a Mozinet

*** és fél

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.