Film - Ó, ha útonálló lehetnék... - Ridley Scott: Robin Hood

  • Iványi Zsófia
  • 2010. május 13.

Zene

Az ókori Rómában járunk, egy (tán az egyetlen) igaz és becsületes férfi, kinek muszklijánál csak a jelleme acélosabb, akaratán kívül, ugyanakkor bátran küzd, hősiesen aprítja az ellent, védi a szép hölgyeket, s ha az Igazság úgy kívánja, még a jellemgyenge uralkodóval is szembeszáll. Oops, elnéztük, bocsánat, fussunk neki még egyszer. A középkori Angliában járunk, egy (tán az egyetlen) igaz és becsületes férfi, kinek muszklijánál csak a jelleme acélosabb, akaratán kívül, ugyanakkor bátran küzd, hősiesen aprítja az ellent, védi a szép hölgyeket, s ha az Igazság úgy kívánja, még a jellemgyenge uralkodóval is szembeszáll.

Az ókori Rómában járunk, egy (tán az egyetlen) igaz és becsületes férfi, kinek muszklijánál csak a jelleme acélosabb, akaratán kívül, ugyanakkor bátran küzd, hősiesen aprítja az ellent, védi a szép hölgyeket, s ha az Igazság úgy kívánja, még a jellemgyenge uralkodóval is szembeszáll. Oops, elnéztük, bocsánat, fussunk neki még egyszer. A középkori Angliában járunk, egy (tán az egyetlen) igaz és becsületes férfi, kinek muszklijánál csak a jelleme acélosabb, akaratán kívül, ugyanakkor bátran küzd, hősiesen aprítja az ellent, védi a szép hölgyeket, s ha az Igazság úgy kívánja, még a jellemgyenge uralkodóval is szembeszáll.

Ridley Scott az egészségesnél valamivel többet gyönyörködhetett a pontosan 10 éve bemutatott Gladiátorban, s feltehetően elöntötték az emlékek: buzogányok hasították a levegőt, fém csattant fémen, ott volt Russel Crowe a sokat sejtető bőrhacukájában, és azok a gyönyörű számlakivonatok...

A direktort oly nagyon persze nem ütötte kupán a nosztalgia, hogy ne tudja, egy az egyben ugyanazt a filmet mégsem forgathatja le újra, tehát kénytelen lesz felmutatni valamit, ami az ókori kalandokból kimaradt. Ez a valami pedig nem más, mint az íj. Na, és ki a legnépszerűbb íjász a világon? Hát persze, hogy a sherwoodi erdő csibészhajlamú haramiája! S bár a híres-neves zöldövezetben nem sokat időzik a filmtörténet legújabb Robin Hoodja, Scott művéből megtudhatjuk, hogy végül is miért költözött be oda. A "hogyan született a legenda" típusú nekibuzdulás számos meglepő információt tartogat: az, hogy a középkorú, hízásnak indult Crowe adta hőskezdemény még el sem jutott a fákról ugrálós, nemesek orra alá borsot törős életszakaszába, a kisebb furcsaságok közé tartozik. Jóval érdekesebb, mikor későn érő Robinunk és az angol történelem nagy pillanatai találnak egymásra pl. a francia seregek hazazavarásának vagy a - méretes művészi szabadságfokkal interpretált - Magna Charta Libertatum kifundálásának alakjában. A látványos akciókkal kibélelt sok zagyvaság között az sem nyújt nagy vigaszt, hogy a film biztos talapzaton áll - már ha a kasszasikerből cakpakk átemelt karakterek és dramaturgia biztos talapzatnak tekinthetők. A nagy újrázás egyetlen, ám igen ügyes csavarja az, hogy pont ellenkező irányban valósítja meg a begyűjtést és újraelosztást, mint ama fuszeklis hérosz, kiről végeérhetetlennek tűnő ódát zengedez.

Bemutatja a UIP-Duna Film

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Fűző nélkül

Berlin, Du bist so wunderbar – fogad a híres dal, amelynek a karrierje egy német sörreklámból indult. Nehéz is lenne másképpen összefoglalni a város hangulatát, amelyet az itthon alig ismert grafikus, illusztrátor és divatfotós Santhó Imre munkássága is visszatükröz.

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.