Film - X-akták - Hinni akarok

  • - kg -
  • 2008. július 31.

Zene

8 kis kritika
X-akták - Hinni akarok Nyugat-Virginia, 13.55: az FBI emberei levágott alkarra lelnek a behavazott tájban. Két perccel késõbb a kanadai British-Columbiában Mulder jelentõségteljesen elnéz a nappali irányába. FBI-központ, Washington, 16.55: a szolgálati büfében kifut a tej. Ugyanekkor az alagsorban Scully összeráncolja a szemöldökét. Kresz Géza utca, 17.55: Kropacsek Jenõné (Gizi mama) nyikorgást hall a spájz felõl. Ugyanekkor Nyugat-Virginiában: beborul.

Isten ments, hogy elvicceljük a dolgot, elvégre egy olyan tévésorozat kései leszármazottjával van dolgunk, ami a maga idejében egyaránt beszédtéma volt a szoláriumokban és az egyetemi olvasótermekben, s mint ilyen, számos minden idõk ilyenje-olyanja rekordot is felállított. Az is felettébb figyelmes a filmkészítõk részérõl, hogy percre pontosan közlik, mikor hol járunk a történetben, annál kellemetlenebb azonban, amikor a fontoskodó idõjelzés után látványos szemforgatások közepette az égvilágon semmi sem történik. E fölösleges folytatás arra a fõként a kilencvenes években dívott thrillerdivatra épít, amely több tucat, kék alapon sárga FBI-hímzéses kabát egyidejû felvonultatásával (plusz a pontos idõjelzéssel, plusz két darab szirénázó Land Rover hosszú vonulásával) váltotta ki a feszültségkeltést. Ez eddig a szokvány ügymenet, de hogy már megint az oroszok matassanak a spájzban, és a hóhányó berendezések teljesítménye közelítsen leginkább a színjátszáshoz, az kimeríti a rossz tréfa fogalmát. Az pedig kifejezetten szürreális színezetet ad a filmnek, hogy Fox és Mulder az ágyban is magázódik.

Forgalmazza az InterCom

*

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."