Film: Élesztgetni a halott nőt (Pedro Almodóvar: Beszélj hozzá!)

  • - sisso -
  • 2003. január 9.

Zene

Extravagáns, fekete komédia, kifejezetten megfelel a rajongótábor elvárásainak, sőt felfogható egy meghívónak a fanklubba azok számára is, akik eddig kimaradtak.

Extravagáns, fekete komédia, kifejezetten megfelel a rajongótábor elvárásainak, sőt felfogható egy meghívónak a fanklubba azok számára is, akik eddig kimaradtak.Filmjei mindig a kisemberekről szóltak. Egyetlen nehéz sorsú megasztár sem ihlette meg az új melodráma királyát, nóném, nimfomán punkénekesnők, lánglelkű transzvesztiták, kukkoló családanyák vagy hétköznapi szexrabszolgák annál inkább. ´rült szereplőin keresztül pedig az emberi szexualitást és az ahhoz kapcsolódó moralitás relációit vizsgálja, gyakran és kedvvel lépve át a női-férfi szerepek konvencionális határait.

A határesetek márpedig izgalmasak, és ha valamiért, ezért igazán szerethetjük Almodóvart. Két férfiról szól az új film története, ez eleve szokatlan, hiszen a rendező eddig rendre túlsúlyozta a nőket. A melodráma ráadásul eddig nőműfajként volt elkönyvelve, ezzel a tévhittel is szembeszáll. Az egyik főhős, a külsőre maszkulin argentin újságíró, Marco (Dario Grandinetti) mindjárt a film elején

elsírja magát egy táncperfomanszon

Aztán később is sokat sír (női szokás), ráadásul beleszeret a legmacsóbb nőbe, Lydiába (Rosario Flores), egy összetört lelkű bikaviadorba, annak a - foglalkozásához viszonyítva irracionális - kígyófóbiája kapcsán. A másik főszereplő az együgyű ápoló, Benigno (Javier Camara), aki húsz évet töltött édesanyja ápolásával, még szűz, és éppen az agyhalott Aliciát (Leonor Watling), titkos szerelmét, a sápadtan is makulátlan szépségű balerinát gondozza hivatásszerűen éjjel-nappal. A két férfi úgy talál egymásra (azon kívül, hogy a nyitójelenetben már megvolt a lelki találkozás), hogy fent nevezett "matadóra" kinyíratja magát a bikával, illetve csak majdnem, és ő is bekerül az agyhalottak kórházába. A helyre, ahol a férfiak úgy gondozzák a nőket, mintha azok éppen csak éberen aludnának. Ki tudja? A női agy mindenre képes. De ez már eszelős, egy halott nőt kifesteni, manikűrözni, pettingelni vele a viszontlátás reményében. Meg elmesélni neki mindent, különös tekintettel a városban zajló táncelőadásokra. Miért ne? Történtek már csodák. Volt már olyan, hogy tizenhat év múlva felébredt a kómából valaki, és nem találta elég trendinek a dauerját meg áptudétnek a műveltségét. Ezek a mesék a film legfelkavaróbb pillanatai. Hogy egy férfi ilyen odaadással kommunikáljon!

Utóbbi filmjeiben, ha lehet ilyet mondani, a rendező már kifejezetten mértékletes. Kevésbé borzolja a középosztály kedélyeit, csupán a tarkójára csap, nehogy elbóbiskoljon a nagy merengés közepette. Oscar-díjas előző filmje a Mindent anyámról, egy színházi előadással ér véget, ez meg azzal kezdődik. Még a függöny is ugyanaz. Pina Bausch táncol a színpadon másodmagával a Café Müller című darabban, megelőlegezve a későbbi szorongani valót. A záróképek pedig a világhírű német koreográfusnő nálunk Zöld Föld címmel bemutatott bukolikus Masurka Fogójából valók. Ennek magyar vonatkozásai is vannak. Nemcsak az, hogy a darab kelet-európai anyaggyűjtő körútján

Pina Bausch feltűnt a Ráckertben

is, hanem hogy a vízesés képét a gellérthegyi csodáról mintázta.

A színház ilyetén felhasználása Almodóvarnál több film óta annak a beismerése, hogy egy narratív mozi, legyen bármilyen színpompás vagy provokatív, soha nem működik olyan minimalista, felidéző módon, ahogy a tánc. Mégiscsak színház az egész világ, és nem film.

A film közepe táján egy álomjelenetben a brazil énekes, Caetano Veloso szívfacsaró performanszát láthatjuk (a Mindent anyámról főszereplője, Marisa Paredes itt megjelenik egy percre). Geraldine Chaplin is kapott szerepet, talán azért, hogy felidézze a spanyol film hőskorát és az örök női szépséget. Beszélhetnénk még arról a zseniális némafilmbetétről, amely a rendező film iránti szeretetét ugyanúgy elmondja, mint a zsugorodó szerető történetét vagy Jézus és az ő agyhalott Szűz Máriájának legendáriumát. Erről persze többet nem árulhatok el, mert a nagy kérdés pont itt rejlik. Vajon a test emlékezik-e? Túláradó, önző szeretetünkkel jogunk van mindenhatónak lenni a halottak felett? Valóban az a nő a jó nő, aki tud mindent és mégis hallgat?

- sisso -

Forgalmazza a Budapest Film

Pedro almodóvar filmjei

Pepi, Luci, Bom és a többi lányok, 1980

Szenvedélyek labirintusa, 1982

Rossz szokások, 1983

Mivel érdemeltem ki ezt? 1985

Matador, 1986 (az első, magyar mozikban is bemutatott filmje)

A vágy törvénye, 1986

Nők a teljes idegösszeomlás szélén, 1987

Kötözz meg és ölelj! 1989

Tűsarok, 1991

Kika, 1993

Titkom virága, 1995

Eleven hús, 1997

Mindent anyámról, 1998

Beszélj hozzá! 2001

Figyelmébe ajánljuk

Nagyon balos polgármestert választhat New York, ez pedig az egész Demokrata Pártot átalakíthatja

Zohran Mamdani magát demokratikus szocialistának vallva verte meg simán a demokrata pártelit által támogatott ellenfelét az előválasztáson. Bár New York egész más, mint az Egyesült Államok többi része, az identitáskeresésben lévő demokratáknak minta is lehet a 33 éves muszlim politikus, akiben Donald Trump már most megtalálta az új főellenségét.

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.