Film: Síktörés (Kresalek Dávid: Kis sugárzás)

  • - kyt -
  • 2003. július 10.

Zene

Még mindig mérhetjük hónapokban az eltelt időt az óta a néhány év óta, amikor a Tilos Rádiónak nem volt hullámhossza az éterben. Úgy hírlik, hogy felbukkantak akkor is itt-ott kalózadók - mondják, hogy Pécsen történt például efféle nekivetemülés. Az egyetlen, jelenleg is zajló történet ezek közül, amelynek valódiságát sokadmagammal együtt személyesen is tanúsíthatom, és immár nyilvános bizonyítást is nyert, mégpedig dokumentumfilm formájában, a Tordas Rádióé.
Még mindig mérhetjük hónapokban az eltelt időt az óta a néhány év óta, amikor a Tilos Rádiónak nem volt hullámhossza az éterben. Úgy hírlik, hogy felbukkantak akkor is itt-ott kalózadók - mondják, hogy Pécsen történt például efféle nekivetemülés. Az egyetlen, jelenleg is zajló történet ezek közül, amelynek valódiságát sokadmagammal együtt személyesen is tanúsíthatom, és immár nyilvános bizonyítást is nyert, mégpedig dokumentumfilm formájában, a Tordas Rádióé.

A budapesti agglomeráció szélén járunk, történetünk főhőse pedig a halbiológus-környezetvédő-tilos rádiós Vida Antal, pontosabban a Vidatóni. Kresalek Dávid filmje az ő portréja, azé a emberé, akit azért érdekelnek a halak, mert lenyűgözi sokdimenziós vízi világuk - szemben az emberével, akit alaplétezésében a Föld síkjába préselt bele a természet. Eddigi életének történetében nincs semmi drámaian egyedi, semmi kivételes vagy meghökkentő, mert a civil nyughatatlansága nem az, habár ennek, mondhatni, épp ennek a földi síknak a lankásítása - mondjak nagyobbat? -, megtördelése az értelme, nem kevesebb.

Kényszerhelyzetben költözik el Budapestről, aztán lassan beéli magát az új környezetbe (ahol persze több a természet, mint a fővárosban, rá is pihen sokszor a kamera - helyesen teszi). Szervez, vetít, főz, barátkozik, halat füstöl, úgy jár el, ahogy bárki, életet szerető, értelmes ember. Legfeljebb annyiban más - még csak többnek sem mondanám -, hogy van benne egyfajta derűs fantasztaság, és ezt láthatóan szereti és őrzi is. Ugyanazzal a lelkesedéssel beszél a Széchényi Könyvtár körerkélyéről, mint ahogy leírja a Tordas Rádió működésének technikai részleteit, amilyen elkeseredéssel emlékszik vissza a Szigetköz tönkretételére. Amit csinál, sokan tennék szívesen, a különbség csak annyi, hogy őt a megvalósítás vágya és folyamata is lelkesíti, nem csak a tervezgetésé. Ez pedig már elég üzenet, ugyanakkor elég kevéssé rámenős ahhoz, hogy elvigyen egy jó dokumentumfilmet. Maga a film pedig éppen azért jó, mert hiába meséltem el lényegében az egész tartalmát, mégsem árultam el semmit abból, amit megmutat. Ráadásul a Kis sugárzást most történetesen láthatjuk is, július 14-én, este 9-kor a Margitszigeten, a Sark-kertben.

- kyt -

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.