Film: Zűrreál (Hajdu Szabolcs: Macerás ügyek)

  • - sissova -
  • 2001. október 11.

Zene

Nem egyszerű eset, csak olyan, mint általában a saját ügyeink, ha felül tudunk emelkedni komolyságunkon, miközben tudjuk, minden esélyünk megvan rá, hogy csak egy halom föld lesz majd a másvilág, mégis igyekszünk berendezni magunknak az épp aktuális, lerobbant kis mennyországot. Mágikus, szürreális, eklektikus, szocializáció- és érzelemfüggő, hatalomfüggetlen és halálos ügyek ezek.
Nem egyszerű eset, csak olyan, mint általában a saját ügyeink, ha felül tudunk emelkedni komolyságunkon, miközben tudjuk, minden esélyünk megvan rá, hogy csak egy halom föld lesz majd a másvilág, mégis igyekszünk berendezni magunknak az épp aktuális, lerobbant kis mennyországot. Mágikus, szürreális, eklektikus, szocializáció- és érzelemfüggő, hatalomfüggetlen és halálos ügyek ezek.

Konkrétabban pedig az van, hogy Brigi szerelmes Imibe, de elég zűrös módon jut el a homályos Szent Iván-éji történet odáig, hogy ezt Imi tudomásul is vegye. De, mint tudjuk, az Imik és a Brigik rémesek. Egyik vadul önmegvalósít, és eksztatikusan fejet borotvál, meg lázadásból kisgatyára vetkőzik a plénum előtt, a másik meg angyali, csak úgy néz kifelé a nagy boci szemével, és mindenkivel jóban akar lenni, mint a Kulturális Minisztérium és a kurvák.

Természetesen a megmondás maga sem egyszerű módon történik a filmben, ahol filmnyelven beszélnek: poézis, színek, gesztusok, ritmusok - és nem kesztyűsbábok - segítségével. Színészek nyögnek, sóhajtoznak, rébuszoznak, varázsolnak, hülye karcsapásokat végeznek, és nem utolsósorban belenyúlnak egymás szájába is a könnyebb megértés kedvéért. Mint mikor a filmtörténetileg méltatlanul elfeledett Picasso kalandjaiban Picasso vezetékes vízért könyörög. Aztán ott vannak azok a nem elhanyagolható jelentőségű, furcsa, kis növésű lények, akik bömbivel felszerelt ördögi szekereken szaladgálnak, és csirihauk módjára kiabálnak. Igazán zavaró momentumok ezek. Meg ott van a nyolcvanéves, nyugtalanító Jancsó Miklós, aki úgy jelenik meg a történetben, mint egy márkajelzés, a gondolkodó rendező szobra.

A sok zavaros legóelemből, a Danny Boyle-os futásoktól a commedia dell´artés menetelésekig a szemünk láttára születik a történet. Klisémentesen, decensen, de placentával, köldökzsinórral együtt, ahogy kell.

Ez az egész bonyolultság, ez a szegény néző szerencséje, meg az, hogy öreganyámnak szólította a jegyszedő nénit. Különben halálra unhatná magát, kukoricázhatna, csókolózhatna, és úgy dobná ki az ablakon a jegy árát, mintha a félkarú rablóra fizetett volna be. Így meg kapkodhatja a nyugtalan fejét, mire megérti, hogy mi történik, hol van, és mennyi ideje van arra, hogy felfogja a látottakat. Felfogja, hogy itt egy város keresi a gyilkosát, aki angyalszárnyakon érkezik, nem előre megfontolt szándékból követel és követ el.

- sissova -

Macerás ügyek; színes, magyar, 2000, 100 perc; írta és rendezte: Hajdu Szabolcs; fényképezte: Erdélyi Mátyás; szereplők: Török Illyés Orsolya, Szabó Domokos, Katona László; a Mokép bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van. Az ő kegyei éltetik, ő mozgatja a vezető személyi állomány tagjait, mint sakktáblán szokás a bábukat.