Filmsorozat a weben - Az elszabadult démon - Horgas Ádám: MAB

  • Baski Sándor
  • 2011. május 12.

Zene

A decemberben, nulla reklámmal elindított, mindössze félmilliós büdzséből forgatott webszéria, a MAB első évadának epizódjait eddig több tízezren nézték meg.

A decemberben, nulla reklámmal elindított, mindössze félmilliós büdzséből forgatott webszéria, a MAB első évadának epizódjait eddig több tízezren nézték meg.

Horgas Ádám, aki a rendezésen, íráson, fényképezésen és zeneszerzésen túl még a saját lakását is bedobta a közösbe a forgatáshoz, nem a legkönnyebb utat választotta. A legtöbb websorozat a keserédes komédiázást preferálja, nyilván nem véletlenül, a figyelmét a felugró chatablakok, villogó reklámok és kommentek közt megosztó felhasználó így szólítható meg legegyszerűbben, ebben a műfajban ráadásul drága vizuális trükkök vagy bonyolult kameramozgások bevetésére sincs szükség. A MAB ezzel szemben azt az emberes feladatot vállalta, hogy dacolva a fentebb részletezett elidegenítő effektusokkal, nézőit megpróbálja halálra rémíteni - lévén horrorba oltott thriller -, méghozzá 8 perces adagokban.

A végeredmény bízvást tekinthető felemásnak. Horgas, az író sikeresen előbányászott egy könnyedén modernizálható kelta legendát, amely ráadásul passzol az aktuális filmes trendekhez (lásd: Eredet, Álomháború): egy pesti bérházban elszabadul Máb királynő démona, álmukban összekapcsolva, majd egymásnak uszítva a lakókat. Horgas, az operatőr leleményesen plánozta be a szűk tereket, ügyelve rá, hogy a HD-ben is letölthető széria a monitorokon és a lapostévéken is érvényesüljön. Horgas, a rendező megpróbálta úgy instruálni színészeit, mintha nem egy fillérekből forgatott barkácssorozatban domborítanának - egyébiránt: ingyen, lelkesedésből -, hanem valódi, véresen komolyan vett horrorfilmben, ahol a borzalmakat nemcsak sejtetni lehet, de akár meg is mutatni. Horgas, a zeneszerző viszont nem bízott abban, hogy az anyag így is megállja a helyét, így a feszültséget a legközhelyesebb ijesztgetős effektusokkal próbálta fokozni. Nem túlzás: még a szotyiropogtatáshoz is baljós muzsikát mellékelt.

A MAB ennélfogva hol imponálóan profi produkció, hol zavarba ejtően hasonlít egy középiskolás amatőr filmhez, csak ezúttal nem életük első szerepében feszengő kamaszok menekülnek az élőhalottak elől, hanem Botos Éva, Bánsági Ildikó, Hirtling István és még jó pár ismert színpadi színész. Mint minden bátor pionírnak, nekik is kijár a tisztelet.

Elérhető a YouTube-on

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.