Filmsorozat a weben - Az elszabadult démon - Horgas Ádám: MAB

  • Baski Sándor
  • 2011. május 12.

Zene

A decemberben, nulla reklámmal elindított, mindössze félmilliós büdzséből forgatott webszéria, a MAB első évadának epizódjait eddig több tízezren nézték meg.

A decemberben, nulla reklámmal elindított, mindössze félmilliós büdzséből forgatott webszéria, a MAB első évadának epizódjait eddig több tízezren nézték meg.

Horgas Ádám, aki a rendezésen, íráson, fényképezésen és zeneszerzésen túl még a saját lakását is bedobta a közösbe a forgatáshoz, nem a legkönnyebb utat választotta. A legtöbb websorozat a keserédes komédiázást preferálja, nyilván nem véletlenül, a figyelmét a felugró chatablakok, villogó reklámok és kommentek közt megosztó felhasználó így szólítható meg legegyszerűbben, ebben a műfajban ráadásul drága vizuális trükkök vagy bonyolult kameramozgások bevetésére sincs szükség. A MAB ezzel szemben azt az emberes feladatot vállalta, hogy dacolva a fentebb részletezett elidegenítő effektusokkal, nézőit megpróbálja halálra rémíteni - lévén horrorba oltott thriller -, méghozzá 8 perces adagokban.

A végeredmény bízvást tekinthető felemásnak. Horgas, az író sikeresen előbányászott egy könnyedén modernizálható kelta legendát, amely ráadásul passzol az aktuális filmes trendekhez (lásd: Eredet, Álomháború): egy pesti bérházban elszabadul Máb királynő démona, álmukban összekapcsolva, majd egymásnak uszítva a lakókat. Horgas, az operatőr leleményesen plánozta be a szűk tereket, ügyelve rá, hogy a HD-ben is letölthető széria a monitorokon és a lapostévéken is érvényesüljön. Horgas, a rendező megpróbálta úgy instruálni színészeit, mintha nem egy fillérekből forgatott barkácssorozatban domborítanának - egyébiránt: ingyen, lelkesedésből -, hanem valódi, véresen komolyan vett horrorfilmben, ahol a borzalmakat nemcsak sejtetni lehet, de akár meg is mutatni. Horgas, a zeneszerző viszont nem bízott abban, hogy az anyag így is megállja a helyét, így a feszültséget a legközhelyesebb ijesztgetős effektusokkal próbálta fokozni. Nem túlzás: még a szotyiropogtatáshoz is baljós muzsikát mellékelt.

A MAB ennélfogva hol imponálóan profi produkció, hol zavarba ejtően hasonlít egy középiskolás amatőr filmhez, csak ezúttal nem életük első szerepében feszengő kamaszok menekülnek az élőhalottak elől, hanem Botos Éva, Bánsági Ildikó, Hirtling István és még jó pár ismert színpadi színész. Mint minden bátor pionírnak, nekik is kijár a tisztelet.

Elérhető a YouTube-on

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.