folyóirat - Prizma: A gyerekfilm félelmetes világa

  • - izs -
  • 2011. május 19.

Zene

Már a borító is rosszat sejtet: egy nem épp bizalomgerjesztő bagoly mereszti rám sárgásan gonosz szemét, pupillái helyén két (még) mosolygó kisgyerek arca látszódik. Odabent sem derűsebb a helyzet: Kapitány Eszter játékosságukban is rémisztő illusztrációi tökéletes kiegészítői, vagy inkább fokozói a pár havonta megjelenő magazin legfrissebb számának.
Már a borító is rosszat sejtet: egy nem épp bizalomgerjesztõ bagoly mereszti rám sárgásan gonosz szemét, pupillái helyén két (még) mosolygó kisgyerek arca látszódik. Odabent sem derûsebb a helyzet: Kapitány Eszter játékosságukban is rémisztõ illusztrációi tökéletes kiegészítõi, vagy inkább fokozói a pár havonta megjelenõ magazin legfrissebb számának.

"A Gonosz szinte karnyújtásnyira van, legyen az lelketlen nagynéni, eltúlzott leckéztetéssel élõ gyártulajdonos, szadista igazgatónõ, vagy éppen egyedülálló kékharisnya képében megjelenõ gyermekgyilkos boszorkány. [Roald] Dahl szótára szerint tehát a gonosz erõk összefoglaló neve: felnõtt. (...) Az író által használt valamennyi fantasztikus, tarka kalandokkal, mókás és szerencsés végkimenetelû izgalommal járó esemény sem tudja elfedni azt a sorok közt megbúvó, mégis határozott alapállítást, amely szerint a gyermeklét maga a szenvedés, a fenyegetettség eleve elrendelt állapota. Maga a fizikum is hátrányt jelent, hiszen törékeny, apró testük sebezhetõvé teszi a gyerekeket, és ez egyben valamiféle bezártságot is jelképez" - derül ki a szokásához híven most is kimondottan izgalmas témát tárgyaló kiadvány egyik legjobban sikerült írásából (szerzõ: Tüske Zsuzsanna). A többiek egyebek mellett a gyerekfilm mûfaji meghatározásának kínkeserves voltával, a tinihorrorok "szex egyenlõ halál" alaptézisével, valamint a gyerekszereplõk kiválasztásának meglepõen erotika-központú eljárásmódjaival foglalkoznak - és akkor a középiskolát a földi pokol megtestesítõjeként felfestõ, ügyesen elhelyezett Stephen King-idézetekrõl még nem is beszéltünk.

A hátsó traktusban fellelhetõ kritikák cseppet terjengõsek, a Kísérleti és kisjátékfilm rovatból pedig egyértelmûen a világító szemû fekete macska viszi a prímet - kár, hogy elvileg csak háttérként szolgál a szövegekhez.

104 oldal, 800 Ft

**** és fél

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.