folyóirat - Prizma: A gyerekfilm félelmetes világa

  • - izs -
  • 2011. május 19.

Zene

Már a borító is rosszat sejtet: egy nem épp bizalomgerjesztő bagoly mereszti rám sárgásan gonosz szemét, pupillái helyén két (még) mosolygó kisgyerek arca látszódik. Odabent sem derűsebb a helyzet: Kapitány Eszter játékosságukban is rémisztő illusztrációi tökéletes kiegészítői, vagy inkább fokozói a pár havonta megjelenő magazin legfrissebb számának.
Már a borító is rosszat sejtet: egy nem épp bizalomgerjesztõ bagoly mereszti rám sárgásan gonosz szemét, pupillái helyén két (még) mosolygó kisgyerek arca látszódik. Odabent sem derûsebb a helyzet: Kapitány Eszter játékosságukban is rémisztõ illusztrációi tökéletes kiegészítõi, vagy inkább fokozói a pár havonta megjelenõ magazin legfrissebb számának.

"A Gonosz szinte karnyújtásnyira van, legyen az lelketlen nagynéni, eltúlzott leckéztetéssel élõ gyártulajdonos, szadista igazgatónõ, vagy éppen egyedülálló kékharisnya képében megjelenõ gyermekgyilkos boszorkány. [Roald] Dahl szótára szerint tehát a gonosz erõk összefoglaló neve: felnõtt. (...) Az író által használt valamennyi fantasztikus, tarka kalandokkal, mókás és szerencsés végkimenetelû izgalommal járó esemény sem tudja elfedni azt a sorok közt megbúvó, mégis határozott alapállítást, amely szerint a gyermeklét maga a szenvedés, a fenyegetettség eleve elrendelt állapota. Maga a fizikum is hátrányt jelent, hiszen törékeny, apró testük sebezhetõvé teszi a gyerekeket, és ez egyben valamiféle bezártságot is jelképez" - derül ki a szokásához híven most is kimondottan izgalmas témát tárgyaló kiadvány egyik legjobban sikerült írásából (szerzõ: Tüske Zsuzsanna). A többiek egyebek mellett a gyerekfilm mûfaji meghatározásának kínkeserves voltával, a tinihorrorok "szex egyenlõ halál" alaptézisével, valamint a gyerekszereplõk kiválasztásának meglepõen erotika-központú eljárásmódjaival foglalkoznak - és akkor a középiskolát a földi pokol megtestesítõjeként felfestõ, ügyesen elhelyezett Stephen King-idézetekrõl még nem is beszéltünk.

A hátsó traktusban fellelhetõ kritikák cseppet terjengõsek, a Kísérleti és kisjátékfilm rovatból pedig egyértelmûen a világító szemû fekete macska viszi a prímet - kár, hogy elvileg csak háttérként szolgál a szövegekhez.

104 oldal, 800 Ft

**** és fél

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.