Folyóirat: Fundamentum

  • - somos -
  • 1997. augusztus 21.

Zene

Vajon joga van-e megvásárolni, noch dazu beszednie kedvesünknek napi fogamzásgátló tablettáját?

Vajon joga van-e megvásárolni, noch dazu beszednie kedvesünknek napi fogamzásgátló tablettáját?

Na ugye; legtöbben megrökönyödünk e képtelen kérdésfeltevésen. Jó volna pedig, ha minél több kortársban és nagyszülőben tudatosodna, hogy néhány évtizede ez volt a jogelmélet legfontosabb kérdése: az amerikai legfelsőbb bíróságnak komoly vizsgálódásra volt szüksége ahhoz, hogy kimondja a házasfelek magánélethez való jogát (right to privacy), levezesse ezen jogokat az Egyesült Államok alkotmányából, és igennel válaszoljon a fenti rejtvényre.

Egy alkotmánybírósági határozat megszületéséhez elengedhetetlen az alkotmányjog-tudomány legfrissebb eredményeinek áttekintése, feldolgozása. Ki és hogyan csempészi be a magyar alkotmánybíró diplomatatáskájába e munkákat?

A válasz egyértelmű: a hazai jogelmélet prominens képviselői és például a nemrég első számával jelentkezett emberi jogi folyóirat, a Fundamentum hasábjain keresztül.

A szerkesztők felvetése teljesen indokolt: ma Magyarországon nincs szezonja az emberi jogoknak. Ennek bizonyításához elég csak feltenni a közéleti szemüveget, amin keresztül azt láthatta például a törvényhozás útvesztőiben bolyongó parlamenti krónikás, hogy az emberi jogi bizottság 18 képviselőjéből 3-4 honatya/honanya volt annyira kíváncsi az ombudsmanok első kötelező beszámolójára, hogy az ülés kezdetétől jelen legyen. A folyóirat kitalálói félredobták kételyeiket. Mint írják, nagyra törő tervüket, hogy az erkölcsi jogok alapján hassanak reménybeli olvasójukra, arra alapítják: a szakmájuknak elkötelezett bírák, ügyvédek, ügyészek, rendőrök stb. közül mind többen tapasztalják a társadalom növekvő szabadságigényét. Higgyünk nekik, akkor is, ha a sarki újságos azért ajánlja nekünk a HVG-t, mert egész nap csak Magyar Fórumot adott el (ha valaki kétkedik e kis történet igaz magjában, vásároljon napisajtót a hagyományosan liberális XI. kerületben).

A Fundamentum a műfajok széles skálájára épült (képzavar) júniusi első számában az alkotmány morális értelmezéséről szól Ronald Dworkin tanulmánya, Sólyom László interjúban önméltatja testületét, az Alkotmánybíróságot, emellett viszont elismeri, hogy egy-két döntést elkapkodtak a bírák. Kommentárokkal kapunk képet az ombudsmani beszámolókról (biztos, hogy alaposabb ismeretekre teszünk így szert, mint Gellért Kis Gábor bizottsági elnök azon a borongós áprilisi napon). Előkészítői segítségével betekinthetünk az egészségügyi törvénytervezetbe: betegjogok, bioetika és a pszichiátriai kezelések alapjogi vonatkozásai tárulnak fel előttünk. A jogszabály nagy adóssága az Országgyűlésnek, most is tervbe vették valahol a Gobelin-terem környékén, és a büfénél még úgy volt, lesz belőle valami.

Talán nem ártott volna néhány rövid, könnyen fogyasztható dolgozatot is megjelentetni: ezek és néhány tördelési finesz az egyébként stílszerűen elegáns folyóiratban kifejezetten olvastatnák az oldalakat. A periodika Beszélő nagyságú, és hasonló minőségű alapanyagból készült. Budapesti jogi kari oktató és kisgazda tanácsadó, vegye, vigye!

- somos -

Megjelenik negyedévenként, következő szám szeptemberben; főszerkesztő: Halmai Gábor; szerkesztők: Javorniczky István, Kovács Krisztina, Majtényi László, Tóth Gábor Attila; kiadja: Alkotmány- és Jogpolitikai Intézet (COLPI); lapterv: Pintér József; ára: 200 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

„Ha kém vagyok, miért engedtek oda?”

Mint ukrán kémet kitiltották Magyarország területéről a kárpát­aljai magyar politikust. A kormánypropaganda olyan fotókat közöl leleplezésként, amelyeket korábban Tseber Roland osztott meg a nyilvánossággal. Ő azt mondja, csak az ukrán–magyar viszony javításán dolgozik.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.