Vajon joga van-e megvásárolni, noch dazu beszednie kedvesünknek napi fogamzásgátló tablettáját?

Vajon joga van-e megvásárolni, noch dazu beszednie kedvesünknek napi fogamzásgátló tablettáját?

Na ugye; legtöbben megrökönyödünk e képtelen kérdésfeltevésen. Jó volna pedig, ha minél több kortársban és nagyszülőben tudatosodna, hogy néhány évtizede ez volt a jogelmélet legfontosabb kérdése: az amerikai legfelsőbb bíróságnak komoly vizsgálódásra volt szüksége ahhoz, hogy kimondja a házasfelek magánélethez való jogát (right to privacy), levezesse ezen jogokat az Egyesült Államok alkotmányából, és igennel válaszoljon a fenti rejtvényre.

Egy alkotmánybírósági határozat megszületéséhez elengedhetetlen az alkotmányjog-tudomány legfrissebb eredményeinek áttekintése, feldolgozása. Ki és hogyan csempészi be a magyar alkotmánybíró diplomatatáskájába e munkákat?

A válasz egyértelmű: a hazai jogelmélet prominens képviselői és például a nemrég első számával jelentkezett emberi jogi folyóirat, a Fundamentum hasábjain keresztül.

A szerkesztők felvetése teljesen indokolt: ma Magyarországon nincs szezonja az emberi jogoknak. Ennek bizonyításához elég csak feltenni a közéleti szemüveget, amin keresztül azt láthatta például a törvényhozás útvesztőiben bolyongó parlamenti krónikás, hogy az emberi jogi bizottság 18 képviselőjéből 3-4 honatya/honanya volt annyira kíváncsi az ombudsmanok első kötelező beszámolójára, hogy az ülés kezdetétől jelen legyen. A folyóirat kitalálói félredobták kételyeiket. Mint írják, nagyra törő tervüket, hogy az erkölcsi jogok alapján hassanak reménybeli olvasójukra, arra alapítják: a szakmájuknak elkötelezett bírák, ügyvédek, ügyészek, rendőrök stb. közül mind többen tapasztalják a társadalom növekvő szabadságigényét. Higgyünk nekik, akkor is, ha a sarki újságos azért ajánlja nekünk a HVG-t, mert egész nap csak Magyar Fórumot adott el (ha valaki kétkedik e kis történet igaz magjában, vásároljon napisajtót a hagyományosan liberális XI. kerületben).

A Fundamentum a műfajok széles skálájára épült (képzavar) júniusi első számában az alkotmány morális értelmezéséről szól Ronald Dworkin tanulmánya, Sólyom László interjúban önméltatja testületét, az Alkotmánybíróságot, emellett viszont elismeri, hogy egy-két döntést elkapkodtak a bírák. Kommentárokkal kapunk képet az ombudsmani beszámolókról (biztos, hogy alaposabb ismeretekre teszünk így szert, mint Gellért Kis Gábor bizottsági elnök azon a borongós áprilisi napon). Előkészítői segítségével betekinthetünk az egészségügyi törvénytervezetbe: betegjogok, bioetika és a pszichiátriai kezelések alapjogi vonatkozásai tárulnak fel előttünk. A jogszabály nagy adóssága az Országgyűlésnek, most is tervbe vették valahol a Gobelin-terem környékén, és a büfénél még úgy volt, lesz belőle valami.

Talán nem ártott volna néhány rövid, könnyen fogyasztható dolgozatot is megjelentetni: ezek és néhány tördelési finesz az egyébként stílszerűen elegáns folyóiratban kifejezetten olvastatnák az oldalakat. A periodika Beszélő nagyságú, és hasonló minőségű alapanyagból készült. Budapesti jogi kari oktató és kisgazda tanácsadó, vegye, vigye!

- somos -

Megjelenik negyedévenként, következő szám szeptemberben; főszerkesztő: Halmai Gábor; szerkesztők: Javorniczky István, Kovács Krisztina, Majtényi László, Tóth Gábor Attila; kiadja: Alkotmány- és Jogpolitikai Intézet (COLPI); lapterv: Pintér József; ára: 200 Ft