Koncert

FreshFabrik

  • V. Á.
  • 2013. június 16.

Zene

Belegondolni is félelmetes, hogy a FreshFabrik húszéves, már-már (a popzenében) matuzsálemi korú zenekar lett az idén. A kilencvenes évek közepén ez a zenekar igazán új hangot hozott a magyar rockzenei életbe, köszönhetően annak, hogy képes volt az elsők közt elfogadhatóan énekelni angolul, illetve a külföldi trendekhez hasonlóan kilépni a rock/metal műfaj addigi keretei közül, és valami előremutatót alkotni.

A hányatott sorsú csapat ma is aktív, de egy ilyen évfordulónál teljesen nyilvánvaló volt, hogy még egy hozzájuk hasonló csapat is inkább retrospektív műsorral ünnepel.

A FF-nek van miből merítenie: a zenekar eddig öt lemezt adott ki négy különböző énekessel és megszámlálhatatlan egyéb közreműködővel, így ha egy ilyen rendezvényt azzal indítanak, hogy összecsődítik ezeket az arcokat, akkor az máris garantálja a zömmel harminc felettiekből összeálló majdnem telt házat. A gitáron is játszó jelenlegi énekes, Oláh Szabolcs jelenléte persze megkérdőjelezhetetlen volt ezen az estén is, és az olyan, a Moráról ismerős újabb tételek, mint az Orpheus vagy a Stealing The Sun sem lógtak ki túlzottan az alapvetően a régi dalokra épített műsorból. A legnagyobb sikereket, köztük a jó néhány nagyszínpados Sziget-koncertet is hozó Drive My Handet feléneklő, az utóbbi időben eléggé eltűnt Horváth István most is pont ugyanolyan energikus frontember, mint tíz-egynéhány évvel ezelőtt, és a vele íródott slágerek (Wide Open Eyes, Lamentation, Drive My Hand) sem vesztettek vonzerejükből, de ugyanez állítható a Vörös András (ma Superbutt) vendégeskedésével, zárásként előadott két Nerve-ös dalról (Fight, Serious) is. A FreshFabrik a nyári fesztiválokat szintén ezzel a programmal játssza végig, úgyhogy mindenképp érdemes elkapni őket, még akkor is, ha a debütáló Certificado klipnótáját, a Goofy Wit' A Gunt csúful kifelejtették a programból.

A38 hajó, május 9.

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.