mi a kotta?

Fújjad, leány, fújjad

  • mi a kotta
  • 2020. augusztus 23.

Zene

„Be kell vallanom, hogy a zenéhez fűződő viszonyom tisztán védekező jellegű. Állandóan arra törekszem, hogy megóvjam magam tőle. Ha rajtam múlik, nem járok sem hangversenyre, se operába. Bár azt is be kell vallanom, hogy az elmúlt néhány év során lassan felismertem Verdi és az olasz opera nagyságát. Mivel a zene elég erős és hatalmas ahhoz, hogy befolyásolja a tudatalattit, a magam részéről inkább mellőzöm, amikor nem tudatosan hallgatom. Ha dolgozom, kizárom az életemből. A zene túlságosan fontos ahhoz, hogy lealacsonyítsam és háttérzajnak tekintsem.”

Ha feltehetnénk olvasóinknak a kérdést, hogy ugyan kitől is származik a zene iránti óvatos tartózkodást megvalló fenti pár mondat, alkalmasint vajmi kevesen tippelnének Federico Fellinire – már amennyiben nem látnák közben e heti ajánlónk fotóillusztrációját a trombitáló Gelsominával, azazhogy Giulietta Masinával. Hiszen Fellini filmjeivel kapcsolatban rögvest és okvetlenül az első körben az eszünkbe jutnak a zenék, döntően persze Nino Rota dallamai: az Országúton vagy a 8 és fél cirkuszi porondzenéjétől az Amarcord nosztalgikus melódiájáig. Hogy a virtigli klasszikus komponista Rota eme szerzeményei beillenek-e a komolyzene körébe, azon ugyan lehetne éppenséggel vitatkozni egy sort, ám hogy vonatkozó colonna sonorái a 20. század legismertebb hangszeres muzsikái közé tartoznak, ahhoz kétség sem férhet. Jövő csütörtökön ezekből a filmzenékből kínál majd reprezentatív válogatást az Óbudai Danubia Zenekar szabadtéri koncertje az idei Fellini-centenárium apropóján (Margitszigeti Szabadtéri Színpad, július 30., nyolc óra, esőnap: július 31.). A program A bikaborjaktól (1953) egészen a Rota halálának esztendejében leforgatott, 1979-es Zenekari próbáig ível majd, emléket állítva Fellininek és „legértékesebb munkatársának”, méghozzá Rota unokatestvére, Marcello Rota vezényletével.

Egyebekben választhatjuk a március óta oly gyors ütemben kiépült netes kínálatot. Mondjuk a Zeneakadémia jövő szerdai közvetítését, amely Takács-Nagy Gábor és a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara 2016-os közös koncertjének felvételét ígéri honlapon, Facebookon és YouTube-csatornán (július 29., fél nyolc). A program az elragadó karmester legsajátabb terrénumát idézi, hiszen egy Haydn- és egy Mozart-mű szólal majd meg újólag: az előbbi mestertől a 94. (G-dúr, Meglepetés) szimfónia, az utóbbitól pedig ugyane hangnemből az I. fuvolaverseny.

Vagy persze keresgélhetünk a világhálón operaelőadások után is, akár többször is rálelve például A sevillai borbélyra. Ezt az elnyűhetetlen, megunhatatlan és jószerint elronthatatlan operát ugyanis egészen vasárnap késő délutánig újranézhetjük a Glyndebourne-i Fesztivál 2016-os előadása révén: többek között Danielle de Niese és Alessandro Corbelli főszereplésével (youtube.com/c/glyndebourne/videos). Vagy megkaphatjuk Figaróék sztoriját egyenesen Sevillából, hiszen az Opera Vision most péntektől az ottani Teatro de la Maestranza produkcióját is felveszi időszakos szortimentjébe (youtube.com/c/OperaVision/
videos). Ám most már egy szót se többet e Rossini-csodáról, elvégre a jövő héten még erősebb indokunk lesz majd ezt a vígoperát emlegetni!

Figyelmébe ajánljuk

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.