Interjú

„Hallani tanítom az embereket”

Földes Imre, a Zeneakadémia nyugalmazott tanára

Zene

Több ezer előadás után, 89 évesen is nem szűnő lelkesedéssel hirdeti a szépséget, és nem csak a zenéét. Boldogan drukkol a kortárs zeneszerzőknek, az ítélkezést másra hagyja. Büszke a honlapjára (Földesimre.hu), amelyen hozzáférhető az életműve.

Magyar Narancs: Tanár úr előadásai nemcsak zenéről szólnak, hanem a zene koráról és művészetéről is, amitől mindjárt sokkal érdekesebb, átélhetőbb lesz a zene is. Mondana erre példát?

Földes Imre: Görög, illetve római szobrokat, reneszánsz festményeket mutatok az Orfeusz-téma feldolgozásaihoz, Gluck Orfeusza, vagy éppen az operaművészetet elindító Monteverdi zseniális Orfeója mellé, illetve Liszt szimfonikus költeménye előtt. Nem mulasztom el, hogy megmutassam a ragyogó Pierrot-kat Watteau-tól Severinin át Picassóig, Schumann nagyszerű Karneválja ürügyén. Így a zeneművekhez is közelebb kerülhetnek az emberek.

MN: Amikor előad a zenéről és mesél hozzá/mellé, valójában programot ad a zenének? Van, aki ezt elutasítja, vagy épp a zeneszerzőnek nem tetszene.

FI: Ha van egy irodalmi vagy vizuális kapcsolat, amit a zeneszerző hangsúlyozottan vállal, azt érdemes megemlíteni. Egy Haydn-szimfóniához eszemben sincs programot társítani.

MN: Egy Haydn-szimfóniát hogyan közelít egy laikus közönséghez?

FI: A zeneszerzésben mesterem, Viski János mindig azt mondta, hogy a zeneszerző a műve elején mindig meghirdet egy zenei utat, és azt járja végig. Ha megmutatom ezt az utat az első taktusoktól kezdve, akkor valójában hallani tanítom az embe­reket. Egy épület bontakozik ki előttünk. Ezt tartom a legfontosabbnak. Nem mondhatjuk, hogy minden zene így épül fel, de a hangversenytermekben megszólaló művek túlnyomó többségére ilyesféle szerkesztés jellemző.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.