Harangvirágszirom

Klasszikus zenei programajánló a 2021/37. hétre

„Ó, Galuppi, Baldassaro, szomorú, hogy rád lelek! / Nem vagyok süket, se vak, hogy téged meg ne értselek, / de a szívem oly nehéz, míg képzeletem száll veled. // Íme itt jössz ó zenéddel, régi kincseket kinál. / Mondd, így éltek Velencében, hol a kalmár volt király / s tengert jegyzett el a dózse, hol a Szent Márk templom áll? // Hisz a tenger ott az utca és fölötte ível át // Shylock hídja – házai­ban tartották a karnevált – / mintha látnám… pedig még csak el se hagytam Angliát. // Hogy a vízre szállt a május – így meséled, ugyebár? – / éjszakától másnap délig fellángolt a maszkabál / s felkészültek új kalandra, ifjú korban így szabály. // Ilyen dáma volt a dáma, piros ajka ily finom? / Nyakán keskeny arca lengett, mint harangvirágszirom? / Felséges mellén a férfi nyughatott mint vánkoson?” Vas István fordításában így kezdődik Robert Browning Egy Galuppi-toccata című verse, s habár nem állítható, hogy e nagy viktoriánus poétát úgy általában közeli meghittjének érezné a magyar olvasó, még így sem kizárt, hogy jobban ismerjük őt, mint az emlegetett velencei komponistát. A sok műfajban alkotó, hosszú életű és ünnepelt Baldassare (igen, Browning csalt picit a keresztnévvel) most a billentyűs darabjaival kerül majd elénk, hiszen az izlandi sztárzongorista, a mindig izgalmas Víkingur Ólafsson zongoraestjén két Galuppi-tétel is ígérkezik, Mozart, Haydn, Cimarosa és C. P. E. Bach művei mellett (Nemzeti Hangversenyterem, szeptember 22., fél nyolc).

A Müpában ezek a napok egyébiránt nem Velencét idézik majd, hanem Berlint, hiszen a frissiben koncepciót igazító Európai Hidak fesztivál középpontjába az idén a német főváros kerül. Fischer Iván ilyesformán nemcsak a Fesztiválzenekarral fog fellépni (Nemzeti Hangversenyterem, szeptember 18., háromnegyed nyolc; szeptember 19., fél négy), hanem a Konzerthausorchester Berlinnel is, amelynek néhány éven át ugyancsak vezetője volt (Nemzeti Hangversenyterem, szeptember 20., fél nyolc).