Lemez

Idézetgyűjtemény

Muse: The 2nd Law

Zene

Kicsit őszintétlennek tűnt az a nyilatkozat, amit a hamarosan nálunk is fellépő Muse néhány nappal a legújabb lemezének megjelenése után adott, miszerint sajnálják, hogy nincsenek akusztikus darabok az albumon. Nehéz lenne elképzelni egy ilyen megalomán zenekarról, hogy tábortüzes, akusztikus számokat játszana azután, hogy az olimpia is tőlük volt hangos, és az egyetlen dolog, ami tényleg nem jött össze nekik, a James Bond-betétdal volt. Azért persze csináltak egyet, az a címe, hogy Supremacy, és tényleg befért volna a Skyfallba Adele dala helyett. Az ember talán még azt is el tudja képzelni, hogy Matt Bellamy frontember bemegy a moziba, elkezdi nézni a filmet, és amikor jön a főcím, bekapcsolja az iPodot, hogy a saját dalát játssza.


 

Mint ismeretes, a Muse az az együttes, amely egykor Radioheadként indult, és Queenné vált valahol a 2006-os, amúgy zseniális Black Holes & Revelations környékén. Meglehetősen egyedi karrier az övék, hiszen amíg sok más zenekar a kezdeti pastiche-lemezek után találja meg fokozatosan a saját hangját, addig Bellamyék most, a hatodik albumukra váltak végleg komplett idézetgyűjteménnyé. A Madness című szám például olyan, mintha a Queen az I Want To Break Free-t R&B-s változatban adná elő - mellesleg ez az a dal, ami a Black Holeson a Supermassive Black Hole, a 2009-es, nem túl jól sikerült The Resistance-en pedig az Undisclosed Desires volt. De a Panic Station is tánczenei vonalon egyensúlyozik, a ritmusszekció pedig a Faith No More-féle We Care A Lotba is belekóstol. Az olimpiai himnusz, a Survival queenességét felesleges is már boncolgatni, de aztán a hatodik daltól kezdve végre egy kicsit elhalványodik Freddie Mercuryék hatása. Érdekes módon itt kapunk már önreflexiót is: a Follow Me a Map Of The Problematique, az Explorers pedig az Invincible című saját számaikat idézi, az Animalsben pedig még egy kicsit a korábban elhagyott Radiohead is visszatér; a Big Freeze pedig ezekkel szemben a Pride című U2-himnusz riffjét nyúlja pofátlanul. A vége felé Chris Wolstenholme basszusgitáros is szóhoz jut két dal erejéig - az egyik nyugisabb és túl hosszú, a másik meg színtiszta Foo Fighters. Mindkét számot a közelmúltbeli alkoholproblémái ihlették, és szimpatikus gesztus, hogy ő is énekelhet végre, de a koncerteken valószínűleg ez lesz az a rész, amikor sokan megindulnak a büfé felé.

A lemezt záró kétrészes, tulajdonképpen instrumentális progtételben (akárcsak a Follow Me-ben) a dubstep is felbukkan, amitől ez a lemez végül is nem lesz se rosszabb, se jobb. Összességében: rosszabb a legjobb munkáiknál, de jobb a Resistance-nél, és azért ez is valami. Talán az tenne a legjobbat a Muse zenészeinek, ha visszatalálnának önmagukhoz, mert ha ez így megy tovább, akkor nem marad más hátra, mint egy potenciális Hegylakó-remake vagy -reboot filmzenéje.

Warner, 2012; a Muse november 20-án lép fel a Papp László Budapest Sportarénában


Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.