Így jöttünk - Ifj. Alekszej German: Nagypályások (film)

  • Dercsényi Dávid
  • 2006. március 30.

Zene

Oroszország mindig más volt, mások a fényei, a csendjei, az esélyei és a reakciói, más az ideje, ezt legalábbis Tarkovszkij óta biztosan tudjuk. Az idén harmincéves ifj.
German ezt a másságot próbálja dokumentálni, egy olyan generáció tagjaként, amely ilyentájt szokott először hátranézni, leltárt készíteni. E generáció tagja a film két férfialakja is, a még inkább kamaszos, reflektálatlan és kiforratlan Andrej és a fegyelmezettebb Nyikolaj is. 1914-ben járunk, az utolsó békeévben - jellegzetesen orosz időzítés; a nagy összeomlás előtti utolsó körbetekintés, a veszteség biztos tudatában. Zaklatott világ, mindenki ideges, beteges, asztmatikus és egyben lemondó, átkokkal vert, neurózisra hajlik. Az élet csak csipkedi hőseinket, de nem hiányoznak a célok: két másik barátjukkal, a tatár Suszttal és a kövér Fatsóval alakított futballcsapatuknak akarnak stadiont építeni a puszta közepére. A határozottan hollywoodias erőfeszítés persze más kontextusban máshogy szól, lehet sejteni, hogy a semmire sem használt sártenger vétel-árának összekaparásáért pénzben focizó srácoknak esélyük sincs céljuk megvalósítására. Hosszú-hoszszú jeleneteken át megy a futball, időnként leszakad az ég, valaki elsírja magát, feltűnik pár orosz szimbolista költő, megannyi felesleges ember, Andrej szerelembe bonyolódik Anicával, az okos, de lassan teljesen cinikussá és meghasonlottá váló színésznővel. A dagonya egyre nő, a lét, akár a fiúk focizásra használt utcai ruhája, folyton bekoszolódik, a másfél órás filmipari egységekre szocializálódott néző pedig szenved, ám időnként azon kapja magát, hogy létezik. Az a brutálisan egyszerű valami, amit életnek szokás hívni, valóra váltja aztán a rossz előérzeteket, nemtelen egyszerűséggel csapva szét bármiféle illúziót. A remek beállításokban gondolkozó, de kevéssé bátor ifj. German döbbenten konstatálja, milyen is az élet. Túl hosszú filmje minduntalan áthömpölyög a műfaji határokon, és szétfolyik - nem véletlenül nem Jancsó Miklós csinálta meg a Régi idők fociját. A mai harmincasok első tapasztalatait, a felnövés botrányát rögzítjük vele: ideges, beteges szuszogások, szorongás, balsejtelmek és valami titokzatos, őrlángon égő belső energia, így jöttünk.

A Budapest Film bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.