Lemez

Jesu / Sun Kil Moon

  • Szabó Sz. Csaba
  • 2016. március 25.

Zene

Justin Broadrick a nehézipar és a nehéz fém fővárosában, mi több, szent helyén, Birminghamben született, és talán részben ebből is következik, hogy miután felgitározta a Napalm Death bemutatkozó lemezének A oldalát, a zajos ipari zene és a nem kevésbé zajos, mondjuk így, posztmetál irányába fordult különféle zenekaraival. Eközben az ohiói Mark Kozelek lassú, szép és szomorú dalokat írt és adott elő különös tehetséggel, erős gravitációjú, fájdalmas baritonján a csodás és utánozhatatlan Red House Painters élén, majd Sun Kil Moon néven, illetve szólóban. Ő az utóbbi években éppen másod-, vagyis inkább sokadvirágzását éli, Benji c. lemezét nagyon szerette a kritika és a közönség, és hirtelen ő lett a furcsákat nyilatkozó, mosolytalan, középkorú férfi, aki melankolikusan gitározik és közben magában beszél, zavarba ejtő, autobiografikus őszinteséggel, idézőjelek és bármilyen művészi elemeltség nélkül.

Szóval, itt ez a két, lassan ötvenes és rendkívül sármos férfi, két semennyire nem vidám cimbora figyelemre méltó és kompromisszummentes életművekkel – miért is ne lehetne ebből kihozni egy emlékezetes kollaborációt? Biztos lehetett volna, de akkor az csak simán egy jó lemez, és nem egy ilyen komoly, művészi kinyilatkoztatás átlagban nyolcperces, idilli monotóniába fúló dalokkal, lassú, ízléses, kicsit unalmas metálriffekkel, illetve néha a kilencvenes éveket idéző elektronikus alapokkal. És egy teljesen kontrollt vesztett Kozelekkel, aki megállás nélkül, de tényleg megállás nélkül pofázik mindenről, ami éppen eszébe jut, meg felolvas néhány rajongói levelet, amik legalább valamennyire viccesek, főleg a szegény Pearl Jam-pólós Victor Szingapúrból, aki Melbourne-ig repült a koncertért. De az még nem a mindent átható művészi személyesség diadala, hogy „ma van a nővérem születésnapja, felhívom, biztos örülni fog neki” – hanem csak a bosszantó rokoné, aki a krétai nyaralása vagy a gyereke fotóival fáraszt minket.

 

Rough Trade, 2016

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.