Lemez

Jesu / Sun Kil Moon

  • Szabó Sz. Csaba
  • 2016. március 25.

Zene

Justin Broadrick a nehézipar és a nehéz fém fővárosában, mi több, szent helyén, Birminghamben született, és talán részben ebből is következik, hogy miután felgitározta a Napalm Death bemutatkozó lemezének A oldalát, a zajos ipari zene és a nem kevésbé zajos, mondjuk így, posztmetál irányába fordult különféle zenekaraival. Eközben az ohiói Mark Kozelek lassú, szép és szomorú dalokat írt és adott elő különös tehetséggel, erős gravitációjú, fájdalmas baritonján a csodás és utánozhatatlan Red House Painters élén, majd Sun Kil Moon néven, illetve szólóban. Ő az utóbbi években éppen másod-, vagyis inkább sokadvirágzását éli, Benji c. lemezét nagyon szerette a kritika és a közönség, és hirtelen ő lett a furcsákat nyilatkozó, mosolytalan, középkorú férfi, aki melankolikusan gitározik és közben magában beszél, zavarba ejtő, autobiografikus őszinteséggel, idézőjelek és bármilyen művészi elemeltség nélkül.

Szóval, itt ez a két, lassan ötvenes és rendkívül sármos férfi, két semennyire nem vidám cimbora figyelemre méltó és kompromisszummentes életművekkel – miért is ne lehetne ebből kihozni egy emlékezetes kollaborációt? Biztos lehetett volna, de akkor az csak simán egy jó lemez, és nem egy ilyen komoly, művészi kinyilatkoztatás átlagban nyolcperces, idilli monotóniába fúló dalokkal, lassú, ízléses, kicsit unalmas metálriffekkel, illetve néha a kilencvenes éveket idéző elektronikus alapokkal. És egy teljesen kontrollt vesztett Kozelekkel, aki megállás nélkül, de tényleg megállás nélkül pofázik mindenről, ami éppen eszébe jut, meg felolvas néhány rajongói levelet, amik legalább valamennyire viccesek, főleg a szegény Pearl Jam-pólós Victor Szingapúrból, aki Melbourne-ig repült a koncertért. De az még nem a mindent átható művészi személyesség diadala, hogy „ma van a nővérem születésnapja, felhívom, biztos örülni fog neki” – hanem csak a bosszantó rokoné, aki a krétai nyaralása vagy a gyereke fotóival fáraszt minket.

 

Rough Trade, 2016

Figyelmébe ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.

Szerbia kontra Szerbia: az ország, amely saját magával vív harcot

  • Végel László
Tavaly november elsején 11 óra 52 perckor leomlott a felújított újvidéki pályaudvar előtetője, 15 ember halálát okozva. Senki nem látta előre, hogy a szerencsétlenség immár közel tíz hónapja tartó zűrzavart és válságot idéz elő. A Vučić-rezsim azonban nem hátrál.