Újabb akták a zenészvilágról

Kémgyanús klubtársak

Zene

A latin tánczenékre specializálódott Club együttes elegáns éjszakai szórakozóhelyeken lépett fel, s kislemezei is megjelentek a 60-as évek elején. Populáris zenénk írott történetében mégis jóval kevesebb nyomát találni, mint az állambiztonsági iratokban.

Tabányi Mihály (1921–2019) nimbusza mindenkit elhomályosít, pedig a harmonika királyán kívül mások is értették e hangszer lelkét a beat forradalma előtt. Közéjük tartozott Hajdu Péter (1924–2006) és Balassa Tamás (1926). Utóbbi zenekarvezetőként szerepelt hanglemezen és a pódiumon. Hajdu Péternek hivatali funkciók helyett csak kislemezei (Vidám hétvége/Csak harmonikázom stb.) és kottái (például Hajdu Péter 4 vidám harmonika szólója) voltak. 1955-ben, a Filharmónia esztrádzenekara élén szerepelt a Magyar Televízió első kísérleti adásában, 1960-ban pedig az osztrák tévé kísérleti adásában is, mivel 1956 után Bécsbe települt át a családjával. Virtuozitása sikert aratott az osztrák és német piacon, kis- és nagylemezei (I steh auf Wien [sic!], Akkordeon-Feuerwerk) jelentek meg, sőt a honlapján olvasható életrajz szerint fellépett a New York-i Carnegie Hallban és 1969-ben az amerikai televíziózás nagyágyúja, Ed Sullivan show-jában is.

Merre, meddig?

Hajdu Pétert és zenekarát Belgrádban érte az 1956-os forradalom. Szerződésük lejártával nem haza, hanem Bécsbe utaztak. Majd Törökországba. Ott összekülönböztek, állítólag az anyagiakon. Hajdu faképnél hagyta társait, visszament Bécsbe. A többiek, ifj. Bartos Gyula, Hummer Miklós, Nikolics János és Nikolics Ottó együtt maradtak. Egy törökországi NATO-klubban játszottak, talán ezért tartották meg a Club együttes elnevezést a hazatelepülésük, 1960 után is.

Minderről a „Víg” fedőnevű (fn.) ügynök számolt be 1963 januárjában, egy titkos találkozókra szolgáló lakáson. Balassa Tamást a 6-os kartonja szerint 1962 decemberében, „hazafias” alapon szervezték be a kémelhárítás vonalára. Ő lett „Víg”. A vele megtárgyalandó téma „rendkívül komoly jelentőséggel” bírt, ezért beszervezője, Bíró István százados mellett jelen volt a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) Politikai Osztályának II. alosztályát vezető Ambrus Sándor őrnagy is. A beszélgetést hangszalagra vették. Nem csak az információ pontos rögzítése végett, hanem mert az ügynököt „magunk mellé le kell kompromittálni”. A kérdés-válasz formát öltő, magázódó beszélgetés több mint 11 oldalt tölt meg a „Víg” jelentéseit őrző két dosszié első kötetében (M-41697).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.