Újabb akták a zenészvilágról

Kémgyanús klubtársak

Zene

A latin tánczenékre specializálódott Club együttes elegáns éjszakai szórakozóhelyeken lépett fel, s kislemezei is megjelentek a 60-as évek elején. Populáris zenénk írott történetében mégis jóval kevesebb nyomát találni, mint az állambiztonsági iratokban.

Tabányi Mihály (1921–2019) nimbusza mindenkit elhomályosít, pedig a harmonika királyán kívül mások is értették e hangszer lelkét a beat forradalma előtt. Közéjük tartozott Hajdu Péter (1924–2006) és Balassa Tamás (1926). Utóbbi zenekarvezetőként szerepelt hanglemezen és a pódiumon. Hajdu Péternek hivatali funkciók helyett csak kislemezei (Vidám hétvége/Csak harmonikázom stb.) és kottái (például Hajdu Péter 4 vidám harmonika szólója) voltak. 1955-ben, a Filharmónia esztrádzenekara élén szerepelt a Magyar Televízió első kísérleti adásában, 1960-ban pedig az osztrák tévé kísérleti adásában is, mivel 1956 után Bécsbe települt át a családjával. Virtuozitása sikert aratott az osztrák és német piacon, kis- és nagylemezei (I steh auf Wien [sic!], Akkordeon-Feuerwerk) jelentek meg, sőt a honlapján olvasható életrajz szerint fellépett a New York-i Carnegie Hallban és 1969-ben az amerikai televíziózás nagyágyúja, Ed Sullivan show-jában is.

Merre, meddig?

Hajdu Pétert és zenekarát Belgrádban érte az 1956-os forradalom. Szerződésük lejártával nem haza, hanem Bécsbe utaztak. Majd Törökországba. Ott összekülönböztek, állítólag az anyagiakon. Hajdu faképnél hagyta társait, visszament Bécsbe. A többiek, ifj. Bartos Gyula, Hummer Miklós, Nikolics János és Nikolics Ottó együtt maradtak. Egy törökországi NATO-klubban játszottak, talán ezért tartották meg a Club együttes elnevezést a hazatelepülésük, 1960 után is.

Minderről a „Víg” fedőnevű (fn.) ügynök számolt be 1963 januárjában, egy titkos találkozókra szolgáló lakáson. Balassa Tamást a 6-os kartonja szerint 1962 decemberében, „hazafias” alapon szervezték be a kémelhárítás vonalára. Ő lett „Víg”. A vele megtárgyalandó téma „rendkívül komoly jelentőséggel” bírt, ezért beszervezője, Bíró István százados mellett jelen volt a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) Politikai Osztályának II. alosztályát vezető Ambrus Sándor őrnagy is. A beszélgetést hangszalagra vették. Nem csak az információ pontos rögzítése végett, hanem mert az ügynököt „magunk mellé le kell kompromittálni”. A kérdés-válasz formát öltő, magázódó beszélgetés több mint 11 oldalt tölt meg a „Víg” jelentéseit őrző két dosszié első kötetében (M-41697).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.