mi a kotta?

Ki a csigaházból

  • mi a kotta
  • 2021. június 2.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2021/22. hétre

„A szovjet zene néhány tényezőjének a néptől való eltávolodása odavezetett, hogy soraikban olyan rothadt teória terjedt el, amely szerint számos mai szovjet zeneszerző műveit azért nem érti meg a nép, mert még »nem fejlődött« odáig, »csak száz év múlva érti majd meg«, s az ne zavarjon senkit, hogy egynéhány zenei mű nem talál hallgatókra. Ez a teljességgel egyéni, a gyökerében népellenes elmélet nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy néhány zeneszerző és a zeneélet néhány vezetője büszkén eltávolodjék a néptől, a szovjet társadalom kritikájától és bezárkózzék csigaházába. A vétkes népellenes, formalisztikus zenei irány a konzervatóriumok fiatal szerzőinek nevelésére és előkészítésére is rombolóan hat. (…) A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága megállapítja, hogy a szovjet zene­kritikában is tűrhetetlen a helyzet. A kritikusok körében vezető helyet foglalnak el az orosz realista zene ellenfelei, a hanyatló formalisztikus zene hívei. (…) Ahelyett, hogy szétzúznák a szocialista szemlélet számára káros idegen elveket, a zenekritika maga terjeszti őket, elsővonalbelieknek nevezve azokat a zeneszerzőket, akik műveikben felhasználják ezeket a káros elemeket.”

Így bélyegezte meg 1948 februárjában a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága a szovjet zenében mutatkozó népellenes formalista irányzatokat, s hogy ez a határozat nemcsak arrafelé bírt nyomasztó hatállyal, az igen hamar kiderült az éppen formálódó keleti blokk országaiban, vagy akkori fordulattal: a népi demokráciákban. Jövő kedden ezt az esztendőt idézi majd csupa 1948-as kompozícióval az Erdődy Kamarazenekar felfedeztető érdemű online koncertje a Zeneakadémiáról: Sugár Rezső, Szervánszky Endre, a lengyel zeneszerzőnő, Grażyna Bacewicz és a lengyel-orosz Mieczysław Weinberg műveit megszólaltatva (június 8., fél nyolc).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.