mi a kotta?

Ki a csigaházból

  • mi a kotta
  • 2021. június 2.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2021/22. hétre

„A szovjet zene néhány tényezőjének a néptől való eltávolodása odavezetett, hogy soraikban olyan rothadt teória terjedt el, amely szerint számos mai szovjet zeneszerző műveit azért nem érti meg a nép, mert még »nem fejlődött« odáig, »csak száz év múlva érti majd meg«, s az ne zavarjon senkit, hogy egynéhány zenei mű nem talál hallgatókra. Ez a teljességgel egyéni, a gyökerében népellenes elmélet nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy néhány zeneszerző és a zeneélet néhány vezetője büszkén eltávolodjék a néptől, a szovjet társadalom kritikájától és bezárkózzék csigaházába. A vétkes népellenes, formalisztikus zenei irány a konzervatóriumok fiatal szerzőinek nevelésére és előkészítésére is rombolóan hat. (…) A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága megállapítja, hogy a szovjet zene­kritikában is tűrhetetlen a helyzet. A kritikusok körében vezető helyet foglalnak el az orosz realista zene ellenfelei, a hanyatló formalisztikus zene hívei. (…) Ahelyett, hogy szétzúznák a szocialista szemlélet számára káros idegen elveket, a zenekritika maga terjeszti őket, elsővonalbelieknek nevezve azokat a zeneszerzőket, akik műveikben felhasználják ezeket a káros elemeket.”

Így bélyegezte meg 1948 februárjában a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága a szovjet zenében mutatkozó népellenes formalista irányzatokat, s hogy ez a határozat nemcsak arrafelé bírt nyomasztó hatállyal, az igen hamar kiderült az éppen formálódó keleti blokk országaiban, vagy akkori fordulattal: a népi demokráciákban. Jövő kedden ezt az esztendőt idézi majd csupa 1948-as kompozícióval az Erdődy Kamarazenekar felfedeztető érdemű online koncertje a Zeneakadémiáról: Sugár Rezső, Szervánszky Endre, a lengyel zeneszerzőnő, Grażyna Bacewicz és a lengyel-orosz Mieczysław Weinberg műveit megszólaltatva (június 8., fél nyolc).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.