mi a kotta?

Ki vele!

  • mi a kotta
  • 2018. december 15.

Zene

„Befejezte Faust- és Dante-szimfóniáját, és valóságos csoda volt hallanom, ahogyan partitúrából elzongorázta nekem e műveket. Minthogy biztos voltam benne, Liszt meggyőződött róla, mekkora hatást tettek rám művei, nyíltan lebeszélhettem őt a Dante-szimfónia elhibázott befejezéséről. Ha volt valami, ami meggyőzött mesteri költői koncepciójáról, az a Faust-szimfónia eredeti befejezése volt: a Margitra való utolsó, mindent legyőző emlékezéssel, törékenyen, légiesen ért véget, minden erőszakos figyelemfelkeltés nélkül. Ugyanilyennek tetszett a Dante-szimfóniáé is, amelyben a Paradicsomra csak a Magnificat finom megszólalása utalt, ugyancsak gyengéd, lágy lebegéssel. Annál jobban megijedtem, amikor ezt a szép elgondolást hirtelen félelmetes módon félbeszakította egy bombasztikus, plagális befejezés, amely, mint értesültem, Szent Domokost kívánta megjeleníteni. Hangosan felkiáltottam: »Nem! Nem! Ezt ne! Ki vele! Ne legyen benne fenséges Úristen! Maradjunk a gyengéd, nemes lebegő befejezésnél!« »Igazad van«, kiáltotta Liszt, »én is ezt mondtam; ám a hercegné másként utasított: de úgy lesz, ahogyan Te gondolod.« (…) Annál szomorúbb voltam később, amikor megtudtam: (…) megtartotta a Danténak ezt a befejezését…” Így emlékezett meg a részint elragadtatott, részint csalódott majdani vő, Richard Wagner a Dante-szimfóniával való megismerkedéséről. Az alkotást, mellyel kapcsolatban Liszt Ferenc meg is fogadta Wagner tanácsát, meg nem is, az Óbudai Danubia Zenekar jövő csütörtöki koncertjén hallhatjuk (Zeneakadémia, november 22., fél nyolc). A karmester, az eredetileg meghirdetett Kocsár Balázs helyett, Hámori Máté lesz, a program másik száma pedig alighanem valóságos felfedezést jelent majd a legtöbbünk számára: a két éve elhunyt finn mester, Einojuhani Rautavaara „A fény angyala” melléknevű 7. szimfóniája lesz ez, 1994-ből.

Egyébiránt is jóféle hangversenytermi eseményekben tékozlóan gazdagon trappol el mellettünk az elkövetkező hét nap. A hétvégén például szárba szökken és véget is ér a múlt számban már emlegetett kamara.hu minifesztivál, Simon Izabella és Várjon Dénes meghitt vállalkozása. A vasárnap esti, utolsó koncert a többi közt újra egy Liszt-szimfonikus művet ígér: az Orpheus szimfonikus költeményt – csak éppenséggel a szemölcsös abbét csodáló, és nem mellesleg iránta mélyen lekötelezett Camille Saint-Saëns izgalmas trióátiratában (Solti Terem, november 18., hét óra). Ugyanekkor a Müpában a Nemzeti Filharmonikus Zenekar slágerprogramja főszám gyanánt Csajkovszkij Hegedűversenyével kényezteti majd a hallgatót, méghozzá a világszerte méltán ünnepelt virtuóz, Vadim Gluzman szólójával (Nemzeti Hangversenyterem, november 18., fél nyolc).
Fischer Iván és a Budapesti Fesztiválzenekar három koncertje viszont nagyszerű hazai hangszeres szólista fellépését jelzi: Fejérvári Zoltánét, aki Beethoven I. (C-dúr) zongoraversenyét fogja eljátszani csupa-csupa Dvořák-kompozíció szlávosan szeretetteljes ölelésében (Nemzeti Hangversenyterem, november 20., 21. és 22., háromnegyed nyolc).

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.