kiállítás - A World Press Photo

  • .
  • 2008. október 16.

Zene

amszterdami székhelyű nonprofit szervezet, amely évente megrendezi a legismertebb sajtófotó-pályázatot, a különféle kategóriák (napi hírek, sport, természet stb.) díjnyertes munkáit pedig több párhuzamos utazó kiállításon mutatja be világszerte. Idén Gárdi Balázs személyében magyar kategóriagyőztest is avattak.
amszterdami székhelyû nonprofit szervezet, amely évente megrendezi a legismertebb sajtófotó-pályázatot, a különféle kategóriák (napi hírek, sport, természet stb.) díjnyertes munkáit pedig több párhuzamos utazó kiállításon mutatja be világszerte. Idén Gárdi Balázs személyében magyar kategóriagyõztest is avattak. Afganisztáni sorozatának egyik legjobb képén napfénnyel átszûrt lombok alatt ritkásan külön állított afgán férfiak láthatók, akiket az elõtérben egy amerikai katona õriz - a beállítás szerint kissé elesetten -, talpig menetfelszerelésben, miközben társai fegyverek és ellenség után kutatnak a faluban. Az irdatlan távolság sugárzik a képbõl, amely lehetetlenné teszi a megértést a helyiek és a békefenntartók között - errõl szólnak a hírek is évek óta. Csak hát faramuci a helyzet, hiszen Gárdi is egy amerikai akciót kísért el a fényképezõgépével, mint ahogy a többi afganisztáni témájú kép készítõinek sem volt rá lehetõségük, hogy a tálibok támadásai és ezek áldozatai felõl exponáljanak - hiába a remek képek, ha a valóságról féloldalasan tudnak csak beszámolni.

Van néhány egészen elképesztõ pillanat: egy szabad stílusú síelõ, aki az általa elindított lavina elõl menekül; egy homályos felvételen Benazir Bhutto beszél, másodpercekkel azelõtt, hogy halálos lövés éri. Láthatunk békésebb pillanatokat is: a bezárt lengyel központi cirkusziskola idõs bohóctanára és lepusztult környezete, az élõlényekkel teli tengervíz kinagyítva - a sajtófotónak nincsenek határai. Vagy a sportkategória gyõztes sorozata, amely persze inkább néprajzi érdekességet mutat be, de izgalmasabb, mint a kimerült maratoni futók: Vanuatu szigetén férfias szokás leugrani egy magas, esetlegesen ácsolt fatoronyból, hogy az utolsó pillanatban a bokára hurkolt lián vagy mi megmentse a vállalkozót a szörnyethalástól - egyfajta népi bungee jumping. Aztán némi érzelgés, némi mûvészkedés - de azért leginkább világot látunk.

- kyt -

Millenáris Fogadó, október 19-ig

****

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.