kiállítás - A World Press Photo

  • .
  • 2008. október 16.

Zene

amszterdami székhelyű nonprofit szervezet, amely évente megrendezi a legismertebb sajtófotó-pályázatot, a különféle kategóriák (napi hírek, sport, természet stb.) díjnyertes munkáit pedig több párhuzamos utazó kiállításon mutatja be világszerte. Idén Gárdi Balázs személyében magyar kategóriagyőztest is avattak.
amszterdami székhelyû nonprofit szervezet, amely évente megrendezi a legismertebb sajtófotó-pályázatot, a különféle kategóriák (napi hírek, sport, természet stb.) díjnyertes munkáit pedig több párhuzamos utazó kiállításon mutatja be világszerte. Idén Gárdi Balázs személyében magyar kategóriagyõztest is avattak. Afganisztáni sorozatának egyik legjobb képén napfénnyel átszûrt lombok alatt ritkásan külön állított afgán férfiak láthatók, akiket az elõtérben egy amerikai katona õriz - a beállítás szerint kissé elesetten -, talpig menetfelszerelésben, miközben társai fegyverek és ellenség után kutatnak a faluban. Az irdatlan távolság sugárzik a képbõl, amely lehetetlenné teszi a megértést a helyiek és a békefenntartók között - errõl szólnak a hírek is évek óta. Csak hát faramuci a helyzet, hiszen Gárdi is egy amerikai akciót kísért el a fényképezõgépével, mint ahogy a többi afganisztáni témájú kép készítõinek sem volt rá lehetõségük, hogy a tálibok támadásai és ezek áldozatai felõl exponáljanak - hiába a remek képek, ha a valóságról féloldalasan tudnak csak beszámolni.

Van néhány egészen elképesztõ pillanat: egy szabad stílusú síelõ, aki az általa elindított lavina elõl menekül; egy homályos felvételen Benazir Bhutto beszél, másodpercekkel azelõtt, hogy halálos lövés éri. Láthatunk békésebb pillanatokat is: a bezárt lengyel központi cirkusziskola idõs bohóctanára és lepusztult környezete, az élõlényekkel teli tengervíz kinagyítva - a sajtófotónak nincsenek határai. Vagy a sportkategória gyõztes sorozata, amely persze inkább néprajzi érdekességet mutat be, de izgalmasabb, mint a kimerült maratoni futók: Vanuatu szigetén férfias szokás leugrani egy magas, esetlegesen ácsolt fatoronyból, hogy az utolsó pillanatban a bokára hurkolt lián vagy mi megmentse a vállalkozót a szörnyethalástól - egyfajta népi bungee jumping. Aztán némi érzelgés, némi mûvészkedés - de azért leginkább világot látunk.

- kyt -

Millenáris Fogadó, október 19-ig

****

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).