kiállítás - ÁTLAGOSAK

  • - dck -
  • 2009. július 2.

Zene

Tizenöt fotó sorakozik a Platán Galéria falán, rajtuk családok, barátok vagy magányos emberek. Nem hasonlítanak egymásra, nincsenek közös kedvteléseik, arcuk gyakran semmilyen, szokványos vagy felejthető, környezetük leginkább kispolgári és szegényes, a háttérben nippek, családi relikviák, poszterek vagy feszületek.
Tizenöt fotó sorakozik a Platán Galéria falán, rajtuk családok, barátok vagy magányos emberek. Nem hasonlítanak egymásra, nincsenek közös kedvteléseik, arcuk gyakran semmilyen, szokványos vagy felejthetõ, környezetük leginkább kispolgári és szegényes, a háttérben nippek, családi relikviák, poszterek vagy feszületek. Egyetlen dolog közös bennük: 2008-ban jelentkeztek egy lengyel újságban közölt hirdetésre, melyben Monika Berezáecka és Monika Redzisz átlagos lengyelek jelentkezését várta. A 2000 óta Zorka Project néven futó fotográfuspáros ebben az esetben nem maradt meg a puszta "megörökítésnél" - ahogy tették ezt korábbi, anyákat, testépítõket vagy drag queeneket feldolgozó sorozataikban -, hanem interjút készített a jelentkezõkkel. A szöveg és a kép így értelmezi egymást, a felületesen megítélt arcok mögül különös életutak, valódi egyéniségek tûnnek fel. S valóban, nem valószínû, hogy átlagosnak nevezhetünk valakit, aki egy ilyen hirdetésre jelentkezik - bár a legtöbben döntésüket azzal indokolták, hogy végre történik velük valami. Ám az mégiscsak meglepõ, hogy az "egyenkérdésekre" (mit tekintenek értéknek, van-e lakásuk, autójuk, mi a viszonyuk a valláshoz, szoktak-e utazni, gondolkodtak-e az emigráláson?) és a személyiségükre irányuló puhatolódzásokra (mitõl félnek és mire vágynak?) adott válaszokból különös életeket, cseppet sem átlagos embereket ismerhetünk meg. Családnak élõk, nagyétkûek, elégedettek és kiábrándultak mindannyian lehetünk, de kevés köztünk a vidéken élõ nõi futballbíró, a négy gyerekét egyedül nevelõ volt festõmûvész vagy a halálos beteg, egészséges párját mégiscsak meglelõ fiatal lány. A távolságtartó és gyakran humoros felvételek, azaz a közhelyes látszat mögött kibomló egyediség arra utal, hogy átlagos nemigen létezik. Vagy ha mégis, akkor mindannyian azok vagyunk.

Platán Galéria, Bp. VI., Andrássy út 32. Megtekinthetõ augusztus 14-ig, kedd-péntek 11-19 óráig

*****

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.