Kiállítás: "Falfestményekkel a környezetért" (Hajdú J. Ferenc: Graffiti - Arcok)

  • Bogár Zsolt
  • 2001. szeptember 20.

Zene

A betűkkel a "normál polgár" nem tud mit kezdeni. Csak a képekre vevő.
Ez a megállapítás nem az analfabetizmus székfoglaló beszéde, hanem a városlakók véleménye a falakra fújt graffitiről. De azon belül is csak arra a kisebbségre igaz, amely hajlandó felfedezni a firkászok munkáiban legalább egy csipetnyi tehetséget, grafikai hozzáértést.Graffitinyelven a figurális ábrázolásokat karaktereknek hívják. Azonnal kitűnnek az absztrakt vagy kövér betűk felfirkált tengerében. Azt hihetnénk, elég leporolni megkopott metál lemezeinket, és máris kézben vannak a graffitire leginkább jellemző elemi utcai típusok (lásd Eddie és az Iron Maiden). Micsoda tévedés! A szörny-, csontváz-, illetve fantasyábrázolás gyakori téma, de a firkászok azért legszívesebben saját maguk graffitiíró imázsát, bronxi rap-gengszter arcukat öntik képregényszerű fazonba ("B-boy"). Állandó attribútumuk ezeknek a képeknek a spray, a vonat és az alagút. Technikailag külön műfajt képviselnek a realista, fotórealista munkák, amelyek már végképp

megosztják a graffitistársadalmat

A New York-i hagyományokat követő betűfestőknek ugyanis nem a karakter áll művészetük központjában, az csak az írás iniciáléja, kiegészíti, feltűnőbbé teszi a betűt, a festő vagy csoportja nevét. Csak a felirat része, belőle sarjad, azt öleli át, abból tör ki. Mellékszereplő a graffitisek munkásságában. Az önálló karakterek közelebb vannak a designhoz vagy a portréhoz, mint a graffiti tradícióihoz. A fotorealista elemeket pedig már igen nehéz beilleszteni szervesen a képbe.

A karakternek a tehetség megmérettetésében vannak érdemei, sok festéket és időt igényel - ezért általában csak legál, féllegál falakon találkozhatunk vele.

Hajdú József Ferenc Graffiti - Arcok (2001. augusztus 22-szeptember 9., BM Duna Palota) című fotókiállítása túlnyomórészt legálisan festhető falakról szemrevételeztetett száznál több képet, egy csokorra valót a magyar termésből: válogatás azok közül, melyeknek esélyük van, hogy megérkezzenek a közönséghez.

A graffitinek már számos dokumentálója akadt. A török származású Dogancy diagyűjteményt adott közre, Adolf Frohner a 60-as évek bécsi firkáit örökítette meg, az amerikai Matta-Clark pedig a New York-i földalattifestmények fotóit gyűjtötte össze. Brassai, aki vésett graffitikkal szerzett magának hírnevet, harminc évig keresett anyagot a falfirkákról szóló munkájához, melyhez a médiafigyelmet a közte és Picasso között a graffiti és a művészet kapcsolatáról szóló beszélgetés alapozta meg. A nevezettek a falfirkákat inspirációnak használták alkotásaikhoz, és kiállásuk a graffiti mellett azoknak is szólt, akik már fél évszázada minden modern művészetet mázolmánynak tartottak.

Hajdú J. Ferenc a magyar graffitimozgalom közvetítője, azok ellen küzd, akik idehaza is hasonlóan aposztrofálják a falfestészetet. Megítélése szerint a firkászok között vannak művészi igénnyel festők, tevékenységük bírálatához tehát árnyaltan kell közelíteni. A nagy károkat okozó tagelés (a felületek megcímkézése művésznévvel vagy a banda nevével) csak a kezdők sajátja, és korán felhagynak ezzel a tevékenységükkel, az ügyesek viszont elsőrangú grafikusokká válhatnak, akik falfestményeikkel sokat tehetnek az emberközpontú környezetért. Azt nem lehet tudni, hogy Hajdú előbb döbbent-e meg egy-egy falfestő grafikai készségén, eredeti alkotásain, vagy a velük folytatott beszélgetésekből jött rá, hogy "nem aszociális bűnözőkről", hanem helyüket és az önkifejezés lehetőségét kereső fiatalokról van szó. Mindenesetre elhibázottnak, "ifjúságellenesnek" tartja azt a "verbális erőszakot", amellyel a nyilvánosság a graffitiseket "feláldozná a deviancia oltárán". Büntetés helyett kommunikálni kéne velük, véli a nyugalmazott főiskolai tanár. Érdemes lenne megfontolni, hogyan lehetne a falfestészetet a vizuális kultúra szolgálatába állítani, ezért kiállításokkal és előadásokkal igyekszik felvilágosítani az érdeklődőket. Készül egy album is, amely bemutatná a magyar falfestészet gyöngyszemeit, és keresi az együttműködést a Rajztanárok Országos Egyesületével, hogyan lehetne a művészi graffitit bevinni a rajzórákra. A művészi falfestmény ugyanis igényességre nevel, míg aktív nevelőmunka nélkül a tagek újratermelik önmagukat.

A kiállítást szerencsére

nem tette taccsra

a pedagógiai törekvés, és abban az elbizonytalanodásban sem enged elmélyedni, hogy reprodukálható-e a galériában a graffiti sajátságos minősége, mely a lepusztult, szürke fal, az egyhangú felület beszennyezésével nyeri auráját. Ez ugyanis eszünkbe se jutott, a fotók látszólagos rendszer nélkül sorakoztak egymás mellett és alatt, nyomokban sem leltünk arra a tematikus csoportosításra, amely a graffiti karaktereire az adott intézményes keretek között ráerőltethető lenne (B-boy-, fantasy-, szörny-, comic- stb. típusok). Elmondható viszont, hogy voltak fotorealisztikus és szürreál alkotások, hangsúlyosak az eltorzult, aránytalan fiúalakok és -arcok. Kiemelhető két szenzációs női portré (a lány ezüst hajzuhataggal és a tengeri sellőből nyíló rózsa kissé triviális szerelmi allegórája) és a zenész (furulyázó, hegedülő) rapperek különös alakjai. Akik pedig szeretik nem érteni, hova tévedtek, egy Mikulás-, egy Garfield- és egy Koncz Zsuzsa-(!)portréval szórakoztathatták magukat.

Bogár Zsolt

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Megint vinnének egy múzeumot

Három évvel ezelőtt a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, az ICOM hosszas viták után olyan új múzeumi definíciót alkotott, amelyről úgy vélték, hogy minden tekintetben megfelel a kor követelményeinek. Szerintük a társadalom szolgálatában álló, nem profitorientált, állandó intézmények nevezhetők múzeumnak, amelyek egyebek közt nyitottak és befogadók, etikusak és szakszerűek…

A vezér gyermekkora

Eddig csak a kerek évfordulókon – először 1999-ben, a rejtélyes okból jócskán túlértékelt első Orbán-kormány idején – emlékeztek meg szerényen arról, hogy Orbán Viktor egy nem egész hét (7) perces beszéddel 1989-ben kizavarta a szovjet hadsereget Magyarországról.

Kaland a Botondok házában

Amikor megláttuk szegény doktor Szabót Szentkirályi Alexandra csomagtartójába gyömöszölve, kifacsart végtagokkal, az első reakciónk, mint minden rendes embernek, a segíteni akarás volt. Szabadítsuk ki doktor Szabót menten! – buzgott fel mindannyiónkban a tettvágy. Igen ám, de hogyan?

Netanjahu háborúja

Izrael, vagy inkább az országot önmagával azonosító Benjamin Netanjahu miniszterelnök háborút indított Iránnal. Az akció deklarált célja az Izraelt létében fenyegető iráni atomprojekt felszámolása.

Az új Közel-Kelet

A Hamász és a Hezbollah után Izrael utolsó nagy ellenfelét is katonai eszközökkel kényszerítené térdre. Az iráni nukleáris ambíciók jövőjén túl immár a teheráni rendszer fennmaradása is kérdéses.