Koncert

Kid Koala

  • - minek -
  • 2013. április 7.

Zene

Eric San, vagyis Kid Koala, a vajkezű, bravúrt bravúrra halmozó lemezjátszista láthatóan nem elégszik meg azzal, hogy pusztán a hangok és melódiák egymásra eresztésével vagy a hibátlan ritmikában elővezetett szkreccseléssel kápráztassa el közönségét.

Pedig három lemezjátszón ügyködik egyszerre, ráadásul fülhallgató nélkül dolgozik - plusz őt szolgálja néhány, a klasszikus hiphopban jelentős karriert befutott E-mu SP1200-as sampler-dobgép is. Amellett, hogy bőségesen merít új (karcos blueslemezek szekvenciáiból összerakott), 12 bit Blues című albumából, frappáns válogatást ad az angolszász könnyűzene utóbbi jó hatvan-hetven évéből is a Blue Rivertől a Poison Dartig, sőt egy Yo Gabba Gabba-betétdalig.

De a Vinyl Vaudeville-nak nevezett show-ban csak az egyik (habár nélkülözhetetlen) csavar a zseniális vancouveri zenebohóc (aki maga is mókás koalajelmezben izzad). Remekül egészíti ki három táncos-énekes-bábos-performer hölgy Adira Amram and The Experience néven, akik valami egészen varázslatos hangulatot teremtenek az Akváriumban. Adira és társnői elektrofunk-electric boogie minikoncertjével kezdődik a fő attrakció: megidéztetik a hiphop aranykora, ahová azután K. Koala mester is többször visszanyúl egy-egy idézet kedvéért. Ám a minden szempontból harmonikus ösz-szeállítású, korántsem szabályos ének- és tánckar (egy fehér, egy ázsiai és egy afroamerikai hölgy ropja a színpadon) rendre újabb bódító jelmezekben tér vissza, s mikor már azt hinnénk, hogy szerepük pusztán illusztráció, bevetnek egy-egy újabb cselt a közönség bevonására.

Gondosan megkomponált, interaktív zenés kabarét kapunk, ami gyakorlatilag két órán át leköti a publikumot - szinte büfényi szünet sem jut nekünk. A Slayer Raining Bloodjának Amon Tobin-féle breakcore-mixére előadott, meghökkentő bábjelenet pedig végképp levesz a lábunkról - az este végül euforikus vonatozásba fullad, mindenki legnagyobb megelégedésére.

Akvárium, március 1.

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.