koncert - HORACE ANDY & ASHLEY BEEDLE

  • - minek -
  • 2009. április 16.

Zene

Amikor az érdemdús Strut kiadó útjára bocsátotta Inspiration Information nevű sorozatát, a legnagyobb várakozással tán éppen az Andy-Beedle duó produkcióját várta a világ. Nem is csoda: a csodagyerekként indult (első szólólemezét 1969-ben, még 18 évesen jegyző) Horace Andy a reggae műfaj egyik élő legendája, aki számos, a lakályos műfaji kuckón túllépő kalandozással is öregbítette hírnevét - elég legyen csak a Massive Attackkel közös felvételeire utalni.
Amikor az érdemdús Strut kiadó útjára bocsátotta Inspiration Information nevû sorozatát, a legnagyobb várakozással tán éppen az Andy-Beedle duó produkcióját várta a világ. Nem is csoda: a csodagyerekként indult (elsõ szólólemezét 1969-ben, még 18 évesen jegyzõ) Horace Andy a reggae mûfaj egyik élõ legendája, aki számos, a lakályos mûfaji kuckón túllépõ kalandozással is öregbítette hírnevét - elég legyen csak a Massive Attackkel közös felvételeire utalni. Beedle pedig az elektronikus tánczene állócsillaga, aki szinte végtelen számú, zömmel minõségi produkcióval gyarapította rajongói zenetárát. A vastagon retró hangulatú (a kilencvenes évek reggae/dub/ragga által inspirált, de azért alapvetõen már inkább brit-európai, downtempo tánczenéit idézõ) albumot tulajdonképpen kellemes végighallgatni - csak éppen azt volt nehéz elképzelni, miként ültetik mindezt színpadra.

Nos, az A38-as koncert tanúsága alapján még érdemes dolgozni a produkción - mellesleg idejük lesz rá, elvégre a turné elsõ állomását szentelték nekünk, ami egyrészt bájos dolog, másrészt a fõpróbát meghagyhatták volna másnak. Nekünk egy csonka kísérõzenekar jutott egy majdnem funkciótlan billentyûssel, egy csak kevéssel haszontalanabb gitárossal, no és Ashley Beedle-lel, akit nem annyira az elektromos dob virtuózaként tanult meg tisztelni a világ (tényleg, egy pár órás szettet inkább elviseltünk volna tõle...). A militarydresszben pompázó Horace Andy fölött ugyan nem múltak el nyomtalanul az évek, rossz nyelvek szerint a szövegeket egyelõre még tanulja (addig is puskázza), a hangja viszont szinte a régi - pontosabban: amennyit karcosodott, anynyival tûnik érettebbnek. Az új lemez számaira (és csak arra...) épülõ koncertprogram mindenesetre kissé még hevenyészett - az egészséges és szórakoztató eklektika a színpadon mindenféle koncepció hiányaként tûnik fel, ezt pedig gyors figyelemmegvonással szokta büntetni a türelmetlen publikum.

A38 hajó, április 9.

***

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egzaltált Dürer

A monumentális kiállítás középpontjában egyetlen mű, egy 1506-os dátummal jelölt, Selmecbányáról származó gótikus szárnyas oltár áll, amelynek az egyik táblaképével (helyesebben reprodukciójával) mindenki találkozott már. A kollektív emlékezetünkbe beégett a Vizitáció (Mária találkozása Erzsébettel), ám ez nem mondható el a nyolcból megmaradt hét táblaképről – amelyek most először láthatók együtt.

0–24

A hétköznapi és ünnepnapi fasizmus letagadásának megvannak a magyarban is a kulcsmondatai, közbeszédbéli szállóigéi. Kivétel nélkül önleleplező mondatok, melyek igen gyakran egyeznek is a közlő szándékaival.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

Szivárgás

Tavaly szeptemberben a kuruc.info közzétett egy olyan párbeszédet tartalmazó hangfelvételt, amelyen többek között ez hallható: „Nekem a Viktor azt mondta, hogy azért jöjjek be, hogy beszéljük meg, hogy ki fenyegetett meg.”

Szép, új, szintetikus világ

  • Váradi András

Egy jó kép többet mond, mint ezer szó. Közhelyes, de attól még igaz bon mot. Robert Capa még rá is duplázott, amikor azt mondta: el tud képzelni egy olyan képet (fotót), amely akkora hatással van az emberekre, hogy soha többé nem lesz háború.

Közös pont híján

Hosszú ideig az évszázad üzleteként hirdették a német fegyvergyártásra alapozó hazai védelmi ipari fejlesztéseket. Ám a pénz elfogyott, exporttal nem számolhatunk, ráadásul a Merz-kormány nem lesz olyan elnéző Orbán Viktor bomlasztó politikájával szemben, mint amilyen Angela Merkel volt.

„Itt írd alá, Gergő!”

A fideszes ifjúságból indulva, minisztériumokon és államtalanított állami cégeken át vezető úton került Böszörményi-Nagy Gergely, az Orbán-rendszer egyik hivatásos szabadgondolkodója a MOME-t fenntartó alapítvány élére, ahol aztán nem kívánt ismertséget szerzett.

„Végre ellazultunk”

Tizenöt éve alakult meg az Ivan & The Parazol, de fontosabb, hogy a klasszikus rock ihletettségű zenekar a minap jelentette meg hatodik nagylemezét Belle Époque címmel. Az új album mellett ambiciózus tervekről és a köz­életről is beszélgettünk Vitáris Ivánnal, az együttes énekesével és Simon Bálint dobossal.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.