koncert - JEVGENYIJ KISZIN

  • - csont -
  • 2010. november 25.

Zene

fellépését óriási várakozás előzte meg, hiszen utoljára úttörőnyakkendőben lépett föl Pesten. Meglehetősen félszegen keveredett ki a színpadra; a furcsa, álmodozó jelenlét végig uralta személyes légkörét.
fellépését óriási várakozás elõzte meg, hiszen utoljára úttörõnyakkendõben lépett föl Pesten. Meglehetõsen félszegen keveredett ki a színpadra; a furcsa, álmodozó jelenlét végig uralta személyes légkörét. Ám játéka távol állt ettõl: Schumann Fantasiestücke sorozata talán éppen a túlzott távolságtartás, az álmodozó romantika hiánya miatt sikerült kissé üresre. És technikai tökély se jellemezte, különösen a második darabban ("Aufschwung") tûnt botladozónak. Ebbõl gyorsan kilábalt, és a vége ("Ende vom Lied") valóban a dal vége volt, több értelemben is: Kiszin itt megpendítette Schumann halálos hangját, amely hajlik rá, hogy az esküvõi harangok zengésébe is belehallja a lélekharang bongását. A következõkben a Novelletten címû sorozatából játszott, hihetetlen technikával, de híján a humornak, nélküle pedig Schumann csak kávéházi Beethoven.

Nagy zongorista, de nem nagy muzsikus - ez a laposság volt az elsõ rész summája. De a szünet után átszakadt a gát. Mert Kiszin úgy játszott Chopint (Négy ballada), hogy abban nem volt semmi közhelyesen "Chopin-szerû", azaz hiányoztak az elomlások, a rubátók, a hangzás varázsa, a halál érzetének kissé dekadens kéje. Aki itt haldoklott, nem nekrofil gyönyörbõl tette. Messze tûnt minden önsajnálat - kopáran, egyben félelmetes monumentalitással tárult fel a kreatúra biztos bukása, jeges magánya. Ennek zenei-mûvészi alapját nem biztosíthatja más, mint a tökéletesen hidegfejû elemzés. Kiszin olyan vonásait, olyan rejtett összefüggéseit, motivikus (szinte bachi szigorúságú) együttállásait hozta elõ ezeknek a milliószor játszott mûveknek, amelyeket még sosem hallottunk, és nem is sejtettük, hogy ott rejlenek bennük. A népszerû g-moll ballada után felhördült a tömeg, ugyanezt tette a harmadik után is. Eljött az idõ, hogy Recenzens visszavonja a szünet elõtti nézeteit. Az elsõ ráadás (Chopin: cisz-moll keringõ) a valcer mûfajának rekviemjeként hangzott el.

Mûvészetek Palotája, november 17.

*****

Figyelmébe ajánljuk

„A Száraz november azoknak szól, akik isznak és inni is akarnak” – így készítették elő a Kék Pont kampányát

Az idén már kilencedik alkalommal elindított kampány hírét nem elsősorban a plakátok juttatják el az emberekhez, hanem sokkal inkább a Kék Pont önkéntesei, akik a Száraz november nagyköveteiként saját közösségeikben népszerűsítik a kezdeményezést, sőt, néhány fővárosi szórakozóhely pultjaira „száraz” itallapokat is visznek.

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.