Böszörményi-Nagy Gergely, a MOME-alapítvány kuratóriumi elnökének portréja

„Itt írd alá, Gergő!”

Belpol

A fideszes ifjúságból indulva, minisztériumokon és államtalanított állami cégeken át vezető úton került Böszörményi-Nagy Gergely, az Orbán-rendszer egyik hivatásos szabadgondolkodója a MOME-t fenntartó alapítvány élére, ahol aztán nem kívánt ismertséget szerzett.

Ha valaki besétál a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) 2019-ben átadott campusának aulájába, egy telefirkált fallal találja magát szembe. Vonzza a tekintetet, hiszen főleg vörössel írtak rá. Elég egyértelmű üzenetek: „Te jössz, Gergő”; „Itt írd alá, Gergő”; szívecskébe zárt „BNG” feliratok, de egy „megmérettél és könnyűnek találtattál” felirat is világosan jelzi, mi a hallgatók problémája Böszörményi-Nagy Gergellyel, az ún. modellváltáson átesett egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnökével. A leggyakrabban csak BNG-ként hivatkozott elnök szerint nem különösebben színvonalas munka az a fal: úgy véli, egyesek a haladás és a sikeressé válás útjába állnak. Ténykedésének a MOME Frontban tömörült ellenzői viszont követelik vissza az egyetemi autonómiát, mert nem szeretnék, ha a kura­tórium határozná meg, mi legyen az intézményben.

A Navracsics-fiókák

Az 1984-ben született Böszörményi-Nagy nem tartja cikinek beismerni, hogy a Fidesz-univerzum része. Nehéz is lenne tagadnia, még ha nem úgy lett is fideszes, mint Gáspár Győző. A NER egyik értelmiségiként pozi­cionált figurájaként végigjárta a szamárlétrát. A Corvinus nemzetközi kapcsolatok szakán szerzett diplomája után a London School of Economicson kapott urbanisztikai képzést, hogy azután a Magyarországról az Orbán-rendszer által elüldözött CEU-n tanuljon üzleti ismereteket, és kicsit még elugorjon a kaliforniai Stanfordra.

A 2002-es választás után már a párt környékén mozgott társaival; a Fideszhez szorosabban kötődő pályáját saját vállalkozások alapítása után, 2007 körül, a Nézőpont Intézetnél kezdte. Ekkor már gyakorlatilag biztos volt, hogy legkésőbb 2010-ben megint Orbán Viktor lesz a miniszterelnök. 2008-ban Böszörményi-Nagy a budapesti Fidelitas alelnöke lett, 2010-ben pedig, mindössze 27 évesen Navracsics Tibor közigazgatási minisztériumába ülhetett be főosztályvezetőnek; akkoriban határozottan úgy tűnt, hogy a Narvracsics körül csoportosuló, magukat egy időben „polgári underground”-ként tételező fiatal figuráké lesz a jövő a pártban. Az Utolsó Figyelmeztetés – ismertebb nevén Ufi – című kiadványuk még az ellenzéki időkben született meg, de az ebből is kinőtt közeg stabil része maradt a 2010 utáni világnak is. Jobbklikk néven saját blogjuk volt, az Ufi pedig amolyan mozgalmi folyóiratként működött. Lánczi Tamás, Megadja Gábor, Békés Márton is oda írta dörgedelmes véleménycikkeit, ahogyan Böszörményi-Nagy is ott szerzett először ismertséget. A köznyelvben csak Navracsics-fiókákként emlegették őket: „Tibor szerepe az volt, hogy időt és figyelmet szánt erre a generációra. Odafigyelt az írásainkra, megkérdezte a véleményünket, és ha nekünk volt kérdésünk, útba igazított” – jellemezte Böszörményi-Nagy Gergely lapunknak az azóta már távolabbivá vált kapcsolatát a jelenlegi területfejlesztési miniszterrel. Szerinte azonban e közeget nem Navracsics hozta létre, hanem a 2002-es fideszes választási vereség, amely után szerettek volna közös­séget építeni a fiatal jobboldaliak számára. „A magyarországi jobboldal tartósan ellenzékben volt, mi viszont a korunknak megfelelően derűsek és életigenlők voltunk. Az ideológiai kérdések mellett mindenféle kulturális és gazdasági témát feldolgoztunk. Szellemileg nagyon inspiráló időszak volt.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.