Ha valaki besétál a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) 2019-ben átadott campusának aulájába, egy telefirkált fallal találja magát szembe. Vonzza a tekintetet, hiszen főleg vörössel írtak rá. Elég egyértelmű üzenetek: „Te jössz, Gergő”; „Itt írd alá, Gergő”; szívecskébe zárt „BNG” feliratok, de egy „megmérettél és könnyűnek találtattál” felirat is világosan jelzi, mi a hallgatók problémája Böszörményi-Nagy Gergellyel, az ún. modellváltáson átesett egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnökével. A leggyakrabban csak BNG-ként hivatkozott elnök szerint nem különösebben színvonalas munka az a fal: úgy véli, egyesek a haladás és a sikeressé válás útjába állnak. Ténykedésének a MOME Frontban tömörült ellenzői viszont követelik vissza az egyetemi autonómiát, mert nem szeretnék, ha a kuratórium határozná meg, mi legyen az intézményben.
A Navracsics-fiókák
Az 1984-ben született Böszörményi-Nagy nem tartja cikinek beismerni, hogy a Fidesz-univerzum része. Nehéz is lenne tagadnia, még ha nem úgy lett is fideszes, mint Gáspár Győző. A NER egyik értelmiségiként pozicionált figurájaként végigjárta a szamárlétrát. A Corvinus nemzetközi kapcsolatok szakán szerzett diplomája után a London School of Economicson kapott urbanisztikai képzést, hogy azután a Magyarországról az Orbán-rendszer által elüldözött CEU-n tanuljon üzleti ismereteket, és kicsit még elugorjon a kaliforniai Stanfordra.
A 2002-es választás után már a párt környékén mozgott társaival; a Fideszhez szorosabban kötődő pályáját saját vállalkozások alapítása után, 2007 körül, a Nézőpont Intézetnél kezdte. Ekkor már gyakorlatilag biztos volt, hogy legkésőbb 2010-ben megint Orbán Viktor lesz a miniszterelnök. 2008-ban Böszörményi-Nagy a budapesti Fidelitas alelnöke lett, 2010-ben pedig, mindössze 27 évesen Navracsics Tibor közigazgatási minisztériumába ülhetett be főosztályvezetőnek; akkoriban határozottan úgy tűnt, hogy a Narvracsics körül csoportosuló, magukat egy időben „polgári underground”-ként tételező fiatal figuráké lesz a jövő a pártban. Az Utolsó Figyelmeztetés – ismertebb nevén Ufi – című kiadványuk még az ellenzéki időkben született meg, de az ebből is kinőtt közeg stabil része maradt a 2010 utáni világnak is. Jobbklikk néven saját blogjuk volt, az Ufi pedig amolyan mozgalmi folyóiratként működött. Lánczi Tamás, Megadja Gábor, Békés Márton is oda írta dörgedelmes véleménycikkeit, ahogyan Böszörményi-Nagy is ott szerzett először ismertséget. A köznyelvben csak Navracsics-fiókákként emlegették őket: „Tibor szerepe az volt, hogy időt és figyelmet szánt erre a generációra. Odafigyelt az írásainkra, megkérdezte a véleményünket, és ha nekünk volt kérdésünk, útba igazított” – jellemezte Böszörményi-Nagy Gergely lapunknak az azóta már távolabbivá vált kapcsolatát a jelenlegi területfejlesztési miniszterrel. Szerinte azonban e közeget nem Navracsics hozta létre, hanem a 2002-es fideszes választási vereség, amely után szerettek volna közösséget építeni a fiatal jobboldaliak számára. „A magyarországi jobboldal tartósan ellenzékben volt, mi viszont a korunknak megfelelően derűsek és életigenlők voltunk. Az ideológiai kérdések mellett mindenféle kulturális és gazdasági témát feldolgoztunk. Szellemileg nagyon inspiráló időszak volt.”
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
