könyv - JAMES M. CAIN: SZERENÁD

  • - köves -
  • 2009. július 30.

Zene

Baj van, ha a regényhős rögtön a legelső oldalon egy "álmos, pimasz kifejezést" sugárzó szempárral találja szemben magát egy mexikói csehóban, de a baj, azon belül is a női baj a műfaj sajátja: James M. Cain kifejezetten az ilyenekre specializálta magát, az Európánál meg is jelent nemrégiben az életmű három bajügyi alapvetése (A postás mindig kétszer csenget, a Dupla vagy semmi és a Mildred Pierce). A Szerenád sztorija - ahogy kell, a főlúzer egyes szám első személyű előadásában - a 3 pesós férfiúi önbecsülés szintjéről rugaszkodik neki; kávéra és piskótára még csak telik ennyiből, de az álmos és pimasz tekintet tulajdonosának meghódítására aligha.
Baj van, ha a regényhõs rögtön a legelsõ oldalon egy "álmos, pimasz kifejezést" sugárzó szempárral találja szemben magát egy mexikói csehóban, de a baj, azon belül is a nõi baj a mûfaj sajátja: James M. Cain kifejezetten az ilyenekre specializálta magát, az Európánál meg is jelent nemrégiben az életmû három bajügyi alapvetése (A postás mindig kétszer csenget, a Dupla vagy semmi és a Mildred Pierce).

A Szerenád sztorija - ahogy kell, a fõlúzer egyes szám elsõ személyû elõadásában - a 3 pesós férfiúi önbecsülés szintjérõl rugaszkodik neki; kávéra és piskótára még csak telik ennyibõl, de az álmos és pimasz tekintet tulajdonosának meghódítására aligha. Aki stíröl: a mexikói operaszínpadokról is leléptetett, hangját vesztett amerikai; akit stírölnek: torreádorokra utazó, gömbölyded csípejû indián lány. Ennek rossz vége lesz, ezt még a vak zongorista is láthatja, de ami ezután következik, olyat még õ sem látott: tettvágytól fûtött hõsünk a mexikói út porában egy mariachi zenésztõl elszedett gitárral rögtönöz koncertet a kiszemelt szépségnek (Robert Rodriguez forog a stúdiósírjában), akit néhány operarészlet és bátorságpróba után sikerül is megkapnia.

Szívbõl üdvözöljük a kemény öklû, komolyzenében és konyhamûvészetben egyaránt jártas operaénekest a hard-boiled hõsök táborában: kétségtelenül kellemes változatosság a biztosítási ügynökök és a magánnyomozók által összeizzadt mûfaji öltözõben. Cainnek is tetszhetett a kísérlet, hogy milyen az például, amikor egy noir-pali Beethovent és Rossinit elemez egy vén tengeri medvével oldalakon keresztül. A kísérlet, ha úgy tetszik, sikerült, Rossininak igazságot szolgáltat a fedélzetközi eszmecsere, de amikor kiköt a hajó, az azért eléggé fából vaskarika, hogy az operából vissza kell váltani a kötelezõen kemény üzemmódba.

Fordította: Siklós Márta. Európa, 2009, 276 oldal, 2900 Ft

***

Figyelmébe ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.

„Bős–Nagymaros Panama csatorna” - így tiltakoztak a vízlépcső és a rendszer ellen 1988-ban

A Mű a rendszer jelképe lett. Aki az építkezés ellen tiltakozott, a rendszer ellen lépett fel – aki azt támogatta, a fennálló rendszert védte. Akkor a Fidesz is a környezetpusztító nagymarosi építkezés leállítását követelte. És most? Szerzőnk aktivistaként vett részt a bős–nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás­sorozatban. Írásában saját élményei alapján idézi fel az akkor történteket.