könyv - MABINOGION - WALESI LEGENDÁK

  • - d. magyari -
  • 2009. augusztus 6.

Zene

Minek nem tud örülni a magamfajta irodalmár e nagy hőségben, mikor felüdülésképp középkori walesi legendák olvasásába mélyed! Például az Efrog fia Peredur című történet egy motívumának: Arthur király várában megjelenik egy csúf hajadon, és megrója a hőst, amiért a sánta király udvarában nem kérdezett rá az ott látott csodák - például a három helyen vérző lándzsa - jelentésére, pedig ettől a király meggyógyult volna. Kedvenc részem Wolfram von Eschenbach Parzivaljából, amikor Sigune az ötödik könyvben elátkozza - mindközönségesen gennyes farkasfognak nevezi - Parzivalt, mert Munsalväsche titokzatos várában nem kérdezte meg a beteg Amfortast, mi baja, noha a kérdés megszabadította volna gyötrelmeitől.
Minek nem tud örülni a magamfajta irodalmár e nagy hõségben, mikor felüdülésképp középkori walesi legendák olvasásába mélyed! Például az Efrog fia Peredur címû történet egy motívumának: Arthur király várában megjelenik egy csúf hajadon, és megrója a hõst, amiért a sánta király udvarában nem kérdezett rá az ott látott csodák - például a három helyen vérzõ lándzsa - jelentésére, pedig ettõl a király meggyógyult volna. Kedvenc részem Wolfram von Eschenbach Parzivaljából, amikor Sigune az ötödik könyvben elátkozza - mindközönségesen gennyes farkasfognak nevezi - Parzivalt, mert Munsalväsche titokzatos várában nem kérdezte meg a beteg Amfortast, mi baja, noha a kérdés megszabadította volna gyötrelmeitõl. Meg kell kérdezni a másikat, hogy van, ez alapvetõ emberi norma - tanítja Wolfram. (A teljes Parzival Tandori Dezsõ fordításában jelent meg 2004-ben a Kláris Kiadónál; nem olvastam róla sehol.) És akkor most itt egy változat, amiben mást kellett volna kérdezni, de kérdezni kellett volna! El lehet bogarászni vele, miként van ez Chrétien de Troyes-nél, Wagnernél...

A legjobban persze ennek a szép, kézbe venni is jó, alapos könyvnek örülhetünk (a gondos szaklektor Põdör Dóra). A Mabinogion izgalmas és csodás középkori walesi történetek gyûjteménye, a java két 14. századi kódexben maradt ránk. Elsõ angol fordítását egy lelkes honanya készítette a 19. században, a legújabb Sioned Daviesnek, a cardiffi egyetem professzorának a munkája, 2007-ben jelent meg az Oxford University Pressnél, bevezetõvel, jegyzetekkel. Fontos mû, teljes magyar fordítása ez idáig mégsem jelent meg - igaz, most kettõt is kaptunk: Farkas Bíborka (Walesi regék) más angol szövegbõl dolgozott, a legújabb eredményeket ez a kiadás tükrözi. Még az is benne van, hogyan játszották az egyszerû nevû ówalesi társasjátékot, a gwyddbwyllt.

- d. magyari -

Fordította: Kácsor Lóránt. General Press, 2009, 408 oldal, 4000 Ft

*****

Figyelmébe ajánljuk

A bűn nyomora és a nyomor bűne Vadkeleten

Hogy milyen nyomor vezethet el a bűnhöz, amelyben csak némi élelmet vagy egy fél minimálbért sikerül zsákmányolni? Kik az áldozatok és miért hallgatnak? A leszakadó kistérségek sajnos kiváló terepet jelentenek, hogy egy pillantást vessünk a kétségbeejtő helyzetre.

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.