Könyv: Hosszú lábjegyzet (Douwe Draaisma: Miért futnak egyre gyorsabban az évek?)

  • 2004. február 26.

Zene

A kísérleti emlékezetkutatást gyakran éri az a vád, hogy semmi olyat nem mond egyik legfontosabb képességünkről, amit a filozófusok már több száz éve le ne írtak volna. Ez a kellemetlen vélemény többnyire önmarcangoló pszichológusoktól vagy olyan laikusoktól származik, akik csak felszínes, rosszul megírt ismeretterjesztő könyvekből tájékozódtak a kísérleti pszichológia eredményeiről. Könyvtáruk újabb művel gyarapodott, Draaisma könyve a "kvázi"-tudományos művek klasszikus példája.

A kísérleti emlékezetkutatást gyakran éri az a vád, hogy semmi olyat nem mond egyik legfontosabb képességünkről, amit a filozófusok már több száz éve le ne írtak volna. Ez a kellemetlen vélemény többnyire önmarcangoló pszichológusoktól vagy olyan laikusoktól származik, akik csak felszínes, rosszul megírt ismeretterjesztő könyvekből tájékozódtak a kísérleti pszichológia eredményeiről. Könyvtáruk újabb művel gyarapodott, Draaisma könyve a "kvázi"-tudományos művek klasszikus példája.

Természetesen nem a tudományos ismeretterjesztés műfajával van a probléma, tudományos ismeretterjesztésnek azonban egy kutatási terület legfrissebb eredményeinek jól érthető, az érdeklődő nagyközönség számára is emészthető formában és lehetőleg élvezetes stílusban megírt interpretációját nevezzük.

Nehéz műfaj, a tudományos-ismeretterjesztő könnyen azon kaphatja magát, hogy legjobb szándéka ellenére vaskos kézikönyvet gyártott, ami legfeljebb csak az adott témából vizsgázni készülő, kétségbeesett egyetemisták számára nyújthat néhány napig menedéket, de az egyszerű halandó számára élvezhetetlen adathalmaz. Ugyanakkor a szórakoztatás vágya nem ragadhatja olyan könnyedségre íróját, hogy gyakorlatilag semmit se mondjon. Nem jó például, ha egy, az emberi emlékezettel foglalkozó igényes könyv tanulsága mindössze annyi, hogy az emlékezet bizony bonyolult dolog, gyakran emlékszünk olyan dolgokra, amelyek nem történtek meg, és az is előfordul, hogy máshogy emlékszünk az eseményekre, mint ahogy azok végbementek. Draaisma könyvét nagyjából ezekkel a gondolatokkal gazdagabban tehetjük le, és ez nem túl sok 249 oldal után. Az lehet az olvasó érzése, mintha valaki egy, az emberi emlékezetről szóló tudományos-ismeretterjesztő előadásból csak azokat a sztorikat mondta volna el neki, amelyek eredetileg a tudományos adatok és elméletek közé beszúrva a lankadó hallgatóság éberségi szintjének emelésére és a nehezebben érthető gondolatok illusztrálására szolgáltak. A könyvben számos izgalmas történet olvasható a déja vu jelenségről, a vakuemlékezetről, hiperamnéziás gyerekekről és a téves felismerésről, de az olvasó számára nem lesz világos, hogy mit is mond ezekről a jelenségekről a tudomány. Érdemes szembeállítani Draaisma könyvét a közelmúltban megjelent másik emlékezeti témájú ismeretterjesztő könyvvel, Daniel Schacter: Az emlékezet hét bűne című művével. Schacter ugyancsak könnyed és olvasható stílusban ír, ugyanakkor könyvéből sok mindent megtudhat az olvasó a modern emlékezetkutatás eredményeiről. A Miért futnak egyre gyorsabban az évek?-et viszont nagyjából ugyanígy megírhatták volna harminc évvel ezelőtt is, lapjait forgatva nem világos, hogy mit is csinált az elmúlt évtizedekben több ezer kísérleti pszichológus szerte a világon. Igazán kár érte, mert Draaisma korábbi könyve, a Metaforamasina kifejezetten szellemes mű volt, remekül mutatta be, hogyan hatottak a modellnek használt szerkezetek az emberi emlékezetről gyártott elméletekre. Tekintsük hát újabb könyvét korábbi műve lábjegyzetének, és reménykedjünk benne, hogy nem lesz olyan zsurnaliszta, aki csak ezt olvasva egy hasonlóan színvonalas cikket ír majd az emberi emlékezetről, mint ami az egyik legnagyobb országos napilapban jelent meg a közelmúltban - és az újság honlapján sajnos a mai napig olvasható - Megtalálták az agy felejtés központját! címmel. Egy biztos, a cikk szerzője Schacter könyvét olvasva nem írhatott volna le egy ilyen kapitálisszamárságot!

Racsmány Mihály

Typotex Kiadó, 2003, 249 oldal, 2600 Ft









Copyright © MaNcs, 2004
Minden jog fenntartva.


 


 












Copyright © Magyar Narancs 1995-2004.




Elektronikus terjesztés: Index.hu Rt.





Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.