Könyv: Ködlovag, szivarfüstben (Hunyady Sándor: Családi album)

szerző
Havasréti József
publikálva
2003/18. (05. 01.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Kérdés, szükséges-e felhívni a figyelmet arra, ki volt Hunyady Sándor. Hiszen nagynevű apa - Bródy Sándor - hagyományozta rá tehetségét, feltűnően szép megjelenése tökéletes írásművészettel párosult, és ami a legkülönösebb: a sok rigolyás, hiú és önző magyar író között jó ember volt, szelíd és emberszerető természetű. Emellett egy időben - Herczeg Ferenc, Molnár Ferenc, Kosztolányi Dezső társaságában - Magyarország legjobban kereső tollforgatói közé tartozott. Irodalomtörténeti jelentőségén lehet vitatkozni, hiszen kivételes tehetsége dacára egyenetlen színvonalú életművet hagyott hátra, inkább saját gyengesége, puhasága, tétovasága miatt, mintsem a körülményeknek köszönhetően.

Kérdés, szükséges-e felhívni a figyelmet arra, ki volt Hunyady Sándor. Hiszen nagynevű apa - Bródy Sándor - hagyományozta rá tehetségét, feltűnően szép megjelenése tökéletes írásművészettel párosult, és ami a legkülönösebb: a sok rigolyás, hiú és önző magyar író között jó ember volt, szelíd és emberszerető természetű. Emellett egy időben - Herczeg Ferenc, Molnár Ferenc, Kosztolányi Dezső társaságában - Magyarország legjobban kereső tollforgatói közé tartozott. Irodalomtörténeti jelentőségén lehet vitatkozni, hiszen kivételes tehetsége dacára egyenetlen színvonalú életművet hagyott hátra, inkább saját gyengesége, puhasága, tétovasága miatt, mintsem a körülményeknek köszönhetően.

Mindezt nagyjából a Családi albumból is megtudhatja az olvasó, de ezen felül azt is, ami alkalmas lehet a fenti kép árnyalásához. Igaz, az író csupán Bródy Sándor haláláig dolgozza fel élettörténetét, a könyvből mégis plasztikusan bontakozik ki az a személyiség, habitus és társadalmi miliő, amely stílussá szublimálódva Hunyady sikereinek és hírnevének alapját alkotta. Kezdetben Hunyady

tipikus bohém

írónak tűnik, aki a kávéház, a kártyaasztal, a lokálok, az olcsó éjszakai nők világában éli napjait, innen is meríti témáit, ám kényessége, tisztaságszeretete, függetlensége megakadályozza, hogy teljesen elmerüljön az éjszakában. De fontosabb ennél, hogy Hunyadyban megtestesül és kicsit fel is magasztosul az írásnak mint mesterségnek élő író példája és alakja, amilyen az apa, Bródy Sándor is volt. A szinte kötelességszerű éjszakázás, a kártya és a nők ellenvilága a szerzetesi cellára emlékeztető szállodai vagy bérelt szoba, amilyenekben mindkét író majdnem egész életén keresztül lakott. "Volt valami üres a lakásban, valami félbehagyott. Mintha költözködés közben lennénk. Az apám jelenlétét nem árulta el más, mint néhány ív üres miniszterpapiros, egy közönséges antracén tintásüveg és egy krajcáros fekete tollszár az íróasztalnak nevezett óriási, sárga gyúródeszkán." Az ilyen helyeken nem lehetett mást csinálni, mint kialudni az átkártyázott éjjelek fáradtságát, majd

írni, koncentráltan, hajszoltan,

szinte javítás nélkül, száz és ezer oldalakat egész életen át. Ady, Krúdy, Karinthy, Kosztolányi a nagy példái még ennek a hírlapírás és szépirodalom között őrlődő szövegtermelésnek, amelyben elválaszthatatlanul egybemosódik a pénzkeresés és az irodalmi becsvágy. Bródy és Hunyady esetében az a különös, hogy semmiféle polgári egzisztenciát nem tudtak teremteni ebből, amit megkerestek, rögtön el is költötték - e két jól öltözött, látszólag (és olykor valóban) jólétben élő úriembernek egész életében nem volt szinte semmiféle vagyona, tulajdona. Az apjánál kényesebb Hunyadyt már-már feszélyezi is az egyébként imádott apa kopár igénytelensége - a szilvapálinkát iszogató, abált szalonnát falatozó, sárga selyempizsamában kávézgató "írófejedelem" ábrázolásában egyedül ezen a ponton jelenik meg némi távolságtartás vagy kritikai íz. A Bródytól örökölt szépség, tehetség és hírnév értékére lassan ráébredő fiú viszont annál inkább ügyel életstílusára és külső megjelenésére, talán nem véletlen, hogy Hunyadynak nem a tettei váltak legendává, hanem a habitusa, az öltözködése és a tárgyai. A dandy művészies kifinomultsága őnála a nagypolgár mértéktartó eleganciájával járt együtt, a finom, krétacsíkos zakók, az elegáns kalapok, a Bécsben csináltatott ingek, a pompázatos nyakkendők, angol bőröndök, a jó szivar és a százszámra szívott egyiptomi cigaretták mind írásainak, mind a róla készült portréknak fontos szereplői.

A Családi album részletesen bemutatja Hunyady életrajzi hátterét, azt a világot, amelynek gyermekeként az író szinte törvényszerűen vált sehova nem tartozó, minden népszerűség és szeretet ellenére végtelenül magányos alakká. Életútját és társadalmi egzisztenciáját leginkább az átmenetiség jellemzi, és ez teszi sokszorosan izgalmassá mind személyét, mind írásait. Református anya és zsidó apa szülötte, ráadásul törvénytelen gyerek, édesanyjának, Hunyady Margit színésznőnek a nevét viseli, gyerekkora hánykolódás a mélyen szeretett, érzelmi biztonságot nyújtó anya és a bálványozott, de valójában megbízhatatlan és szeszélyes apa között. Bródy Sándor hol a végsőkig kényeztette, hol ridegen eltaszította magától idővel írói riválisává váló gyermekét, míg öregkorára annyira

mániájává vált

a "keresztény fiával" szembeni gyűlölet, hogy egyáltalán nem volt hajlandó szóba állni vele, és a pesti éjszakában tragikomikus véletlenek során át kerülgette egymást az írói pályán emelkedni kezdő fiú és a nagybeteg, megfakult hírnevű, a kommün utáni antiszemita támadásoktól is összeroppant apa.

A Családi album Bródy Sándor temetésével zárul, ami utána következik, az Hunyady megfontolt ítélete szerint már nem a család, hanem saját, önálló írói életének története, melyet egyébként szintén az átmenetiség, az átjárás jellemzett. Egész életében ingázott Kolozsvár és Budapest között, egyszerre volt a Kuncz Aladárhoz, Jékely Zoltánhoz hasonlatos "erdélyi író", de világpolgár - mint Jékely írta róla: "bőröndös világfi" - is egyúttal.

Az új kiadásnak számos előnye van - például a mű 1965-ös szemelvényes megjelentetéséhez (lásd Razzia az "Arany Sasban", Szépirodalmi Kiadó, 1965) képest. Először is a teljesség: annak idején a korszak szövegcsonkító szokásainak megfelelően főleg a kommün áldatlan viszonyaira való visszaemlékezéseket (a politikával nem sokat törődő írót az egész felfordulásban legjobban a jegyrendszer bevezetése viselte meg), illetve a "szomszéd népek érzékenységét sértő" részleteket távolították el az eredeti szövegből. Másodszor, hiányzik a könyvből Illés Endre - ahogy mondani szokás - "értő", valójában borzalmas és Hunyadyhoz teljesen méltatlan előszava, amely bennfentes hangon és vállveregető modorban emlékszik vissza a nála jóval különb pályatársra. Harmadszor - és talán ez a legfontosabb -, előnyösebb lett a külalak, a gusztusos, puhán kézbe simuló kötetben és a szép tördelésben megfiatalodott, szinte újjászületett ez a jellegzetesen két világháború közötti szöveg, olvasás közben érezni, hogy mennyire kortársunkká válhat a Családi album új kiadásával és részben épp e kiadás által Hunyady.

Havasréti József

Noran Kiadó (Ködlovagok sorozat), 217 oldal, 996 Ft

szerző
Havasréti József
publikálva
2003/18. (05. 01.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kultúra

még több Kultúra...