köztér - Különös objektum

  • - kyt -
  • 2011. február 24.

Zene

áll a járda szélén a Belvárosban a volt tévészékház mögött. Nem is áll, inkább fekszik, ugyanis egy hosszú kék fekvő hasábot látunk, a felső oldalán, vagyis hát a tetején zöld szőnyegszerű borítással.
áll a járda szélén a Belvárosban a volt tévészékház mögött. Nem is áll, inkább fekszik, ugyanis egy hosszú kék fekvõ hasábot látunk, a felsõ oldalán, vagyis hát a tetején zöld szõnyegszerû borítással. Talán már években is mérhetõ az életkora, látott már jobb, izgalmasabb napokat is, de - mondhatni, megfogyva bár, de törve nem - szembeszegül az idõjárás és mindenféle szennyezés roncsoló erõivel. Zavarba ejtõ értelmetlenségét az egyik végén egy tábla enyhíti: "Arra születtünk, hogy a Föld sebeit begyógyítsuk életünkön át." Valami környezetvédelmi ügyet jelenítettek itt meg - gondolhatnánk -, no, de mi végre ez az alacsony pult- vagy pódiumszerûség, netán posztamens? A hasáb oldalain további feliratok. "Az ember számítson, ne a bank!" "Az ember számítson, ne a profit!" Igen, szóval egyfajta kérlelhetetlen kapitalizmusbírálat fonódik itt egybe a Föld jövõjéért érzett felelõsséggel. De nézzük csak tovább! "Beteg egyre több, fizetésünk egyre kevesebb." "Mivel gyógyítunk, nyomorgunk."

A Nádor utca 32. számú épület elõtt állunk, amely más intézmények mellett az MSZ EDDSZ (szociális és egészségügyi ágazati) szakszervezet központja, nyilván ehhez kötõdik a nagyméretû, mégis szerény installáció az aktív és dicséretesen széles spektrumú érdekvédelem látványos jelzéseképpen. Nemrég még további ráhelyezett/ applikált szövegek, vallásos felhangokkal is gazdagított traktátusok színesítették, ezek az alkotások azonban nem voltak kellõképpen csapadékállóak, ezért tûnhettek el. Megmaradt viszont a hasáb a járda szélén, nagy akarások jele-, tanújaként.

**

Figyelmébe ajánljuk

Nem tud úgy tenni, mintha…

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.

Nyolcadik himnusz az elmúlásról

Egy rövid kijelentő mondattal el lehetne intézni: Willie Nelson új albuma csendes, bölcs és szerethető. Akik kedvelik a countryzene állócsillagának könnyen felismerhető hangját, szomorkás dalait, fonott hajával és fejkendőkkel keretezett lázadó imázsát, tudhatják, hogy sokkal többről van szó, mint egyszeri csodáról vagy véletlen szerencséről.

Szobáról szobára

Füstös terembe érkezünk, a DJ (Kókai Tünde) keveri az elektronikus zenét – mintha egy rave buliba csöppennénk. A placc különböző pontjain két-két stúdiós ácsorog, a párok egyikének kezében színes zászló. Hatféle színű karszalagot osztanak el a nézők között. Üt az óra, a lila csapattal elhagyjuk a stúdiót, a szín­skála többi viselője a szélrózsa más-más irányába vándorol.