Ha nincs is sok ezekből, léteznek Magyarországon helyek, ahol egy rocksztár felbukkanása nem okoz különösebb zavart a tér-idő kontinuumban: ilyenek például a repülőterek és a szállodák, vagy a rockfesztiválok ilyen-olyan szegletei – például egy színpadközeli, pormocskos térrész, amilyenben a Stone Roses brikettrészeg énekesét láthatták anno önfeledten fetrengeni a „szerencsésebb” Sziget-látogatók. Cikkünkben inkább azokat a példákat gyűjtöttük egybe, amikor a jeles muzsikusok jelenléte határozottan átszínezte a sivár mindennapokat, néhány percre megváltoztatta a szélirányt, és a különösség édes érzetében fürösztötte az összes szemtanút.
1. Kurt Cobain a Nyugati téren
Sokáig a megtörténtében sem lehettünk egészen biztosak, a Nirvana 1989-es budapesti koncertjéről azonban ma már voltaképp minden részletet ismerünk a hazánkban rockügyekben bízvást páratlannak mondható oknyomozásnak köszönhetően (a vonatkozó index-fórumos topik amatőr detektívjeitől előbb az urbanlegends vette át a munkát, végül kiváló cikkével a Recordernek sikerült az aktát lezárni). Tudjuk, hogy a Tad előzenekaraként príma első lemezével, a Bleachcsel turnézó Nirvana rövidke műsorát 100-200 néző látta a PeCsában, a zenekar szar volt, a hangzás ótvar. A trió feltűnt délután a Gerbeaud cukrászdában – az eléggé nyúzott Cobaint, aki két évvel később, a Nevermind megjelenése után a rockzene globális királyává emelkedett, itt láthatjuk ezen a nem túl jó minőségű fényképfelvételen.
A koncert után a zenekar a Nyugatinál költötte el igényes vacsoráját egy kolbászozónál – s ha a valóságban nem így volt is, azért minden magyar rajongó szívét melengetheti az ábránd, hogy talán kicsit mégis az ott szimatolt szagok ihlethették a 90-es évek egyik legfontosabb dalát, a Smells Like Teen Spiritet.
2. Brian May és a kevert Biatorbágyon
Amikor tavaly újra bemutatták a mozik a Queen Budapesten forgatott, méltán legendás koncertfilmjét, a 86-os koncert szervezői számos nagyszerű anekdotával szórakoztatták a brit zenekar magyar rajongóit. Ebben a kiváló interjúban például meseszép történet bontakozik ki a zenekar gitárosáról, Brian Mayről, aki egy hónappal a buli előtt érkezett (álruhában!) az országba, hogy kiszagolja, hogyan is élnek és alkotnak a népek (de főleg a biztonsági emberek és a koncertszervezők) a vasfüggöny mögött. A jó Brian limuzinja azonban majdnem meghiúsította a hadműveletet, amikor Biatorbágyon váratlanul bemondta az unalmast. A finom kezű gitáros egy Sopianae-val telefüstölt becsületsüllyesztőben talált menedékre, ahol a kocsmáros, bár nem ismerte fel a sztárt, tiszta magyar vendégszeretetből meghívta Mayt egy kupica kevertre. A gitárosnak állítólag ízlett a méreg, s bár nagy a kísértés, mégse vonjunk le ebből messzemenő következtetéseket – húsz évvel később May ugyanis doktorátust szerzett asztrofizikából, s az ahhoz vezető útról igazán nem állíthatnánk, hogy jellemzően felespoharakkal van kikövezve.
3. Martin Gore a női vécében
A Depeche Mode 2006-os tavaszi koncertjén sok nézőnek feltűnhetett, hogy Martin Gore arcát egy monokli alakítja dizájnosan komorabbá. Hamar kiderült, hogy a DM zenei agyának előző éjjel, a budapesti éjszakában zavartak le egy csárdás pofont. A népfolklór sajnos nem őrizte meg a pontos helyszínt, az viszont biztos, hogy fővárosunk egyik zenés-táncos szórakozóhelyén a masszívan betintázott Gore egyszer csak megrohamozta a női vécét – állítólag mintegy véletlenül, de figyelembe véve a zenész sajátos öltözködési szokásait, ezzel kapcsolatban azért joggal támadhat fel bennünk a kétely. A bár biztonsági embere úgy két mondat erejéig hallgatta a kérdőre vont szintipopcsászár részeg hőbörgését, majd ütött. Ha volt nő, aki arra lépett ki a vécéfülke ajtaján, hogy Martin Gore fekszik ájultan a kövezeten, fotózás helyett bizonyára inkább saját redbull-vodka fogyasztási szokásain morfondírozott el a kitüntetett pillanatban – az utókor, mondhatjuk, tengermély bánatára.
4. Butch Vig a Marco Polóban
Ő volt a producere az első pontban megidézett Nevermindnak, de csinált lemezeket a Sonic Youth-szal, a Smashing Pumpkinsszal, a Green Dayjel és a Foo Fightersszel is – és persze saját zenekarával, a 90-es évek közepén-végén rendkívül népszerű, mostanában ismét aktív Garbage-dzsel. Utóbbi zenekar 2005-ben lépett fel a Petőfi Csarnokban, utána pedig átvonult a Nyár utcába, hogy részt vegyen a rajongóik által a Marco Polóba szervezett afterpartyn. Noha Shirley Manson énekesnő nem volt jelen, annak azért így is lehetett húzása, amikor a 30–50 főt vonzó rock/metál zenekarokra specializálódott, aluldíszített kis klubban a grunge-korszak leghíresebb producere pörgette ezerrel a csocsóasztal karjait.
5. Iggy Pop a Morrison'sban
Városi legendának tűnik kissé még most is, de ahogy mondani szokás, a történet annyira szép, hogy az sem baj, ha esetleg nem igaz. A 90-es évek elején, a rendszerváltás utáni évek „bármi megtörténhet”-eufóriájában ugyanis egy tökéletesen jelentéktelen hétköznap este egyszer csak belépett a Morrison's ajtaján Iggy Pop. Pedig a legendás énekes akkor épp nem is játszott Budapesten! A nép által szövött legenda szerint Iggynek akkoriban magyar csaja (is) volt, és őt érkezett meglátogatni a fővárosba. Hogy aztán a klubban hogyan viselte magát, mit ivott, táncolt-e a maga sajátos stílusában vagy sem, nem tudjuk, de szívesen elképzeljük bármikor. Ugyanakkor sajnos az is benne van a pakliban, hogy egyszerűen csak összekeverték kollégánkkal, a nem kevésbé legendás Kovácsy Tiborral.
