mi a kotta?

Kutyafejű teutonok

  • mi a kotta
  • 2021. november 17.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2021/46. hétre

„Sztálin elvtárs 1941. november 7-én, a Nagy Honvédő Háború legsúlyosabb óráiban a Vörös-téren tartott beszédében Alekszandr Nyevszkijt is azok között a nagy történelmi alakok között említette, akiknek bátor tettei lelkesítik a Szovjetunió népét a német fasiszták elleni harcban. A Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet kormány Sztálin elvtárs útmutatása nyomán többek között arra buzdította a szovjet történészeket, hogy történelmileg feldolgozzák a novgorodiaknak a német lovagok ellen a Csud-tó jegén vívott ütközetét, amely megállította a rabló teuton kutyafejű lovagok (ahogyan Marx nevezi őket) kelet felé nyomulását; azokét a német megszállókét, akik a kolonizációt a leigázott népek teljes kiszipolyozásával és többnyire kiirtásával hajtották végre.” Egy kora ötvenes évekbeli könyvrecenzióból való az idézet, amely megsejtetheti velünk, milyen előkelő hely jutott a sztálini panteonban a 13. századi vlagyimiri nagyfejedelemnek és az ő leghíresebb, Csud-tavi győzelmének a Német Lovagrend felett. Ennek a Nyevszkij-kultusznak a legmaradandóbb és legértékesebb bizonysága persze vitán felül Szergej Eisenstein 1938-as – a Molotov–Ribbentrop-paktum idején a forgalomból átmenetileg taktikusan kivont – filmje, A jégmezők lovagja, Szergej Prokofjev zenéjével. A kongeniális filmzene utóbb zseniális kantátává is átlényegült és megdicsőült, s ez a prokofjevi Alekszandr Nyevszkij a jövő héten a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar koncertjén hangzik majd fel: Sosztakovics V. szimfóniájával párban és a kiváló orosz-tatár karmester, Alekszandr Szladkovszkij vezényletével (Nemzeti Hangversenyterem, november 25., fél nyolc).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.