mi a kotta?

Kvalifikálhatatlan címzések

  • mi a kotta
  • 2022. május 4.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2022/18. hétre

„Bülow János elbocsátását kérte a meiningeni udvari zenekar igazgatói állásáról, s a herceg rögtön teljesité kérését. A könnyen izgatottságba jövő Bülownak nem első leköszönése és elbocsáttatása ez, s valószínűleg ezúttal sem fog érvényben maradni. A legutóbbi incidensre a kölni eset és Bülownak ennek folytán történt összetűzése Brahmssal adott okot. Bülow ugyanis a meiningeni zenekarral Kölnben adott hangversenyt s előadta Brahms új szimfóniáját. Bülow egész este nagy izgatottságban volt és oly hangosan szidta a kölni közönséget, hogy az első széksorokban ülők meghallhatták. Úgy látszik, a tetszésnyilatkozatokkal nem volt teljesen megelégedve s környezete előtt ezért szidta a kölnieket. A kvalifikálhatatlan címezéseken kívül azt a kifakadását is megértették, hogy »nem tételezhet föl oly közönségnél, mely Nessler Säckingeni trombitása által fúvatja kedvenc nótáit, fogékonyságot Beethoven és Brahms iránt.«”

Így adta hírül a magyar sajtó 1885 decemberében Hans von Bülow leköszönését hercegi csodazenekara éléről, és ha talán nem is egész pontosan ekképp, de azért a karmester távozásának valóban volt köze Brahms frissen bemutatott IV. szimfóniájához és a komponistával támadt ellentétéhez. A Bülow által (is) diadalra vitt szimfónia, valamint a szívének ugyancsak oly kedves Beethoven négy jeles műve most a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Énekkar koncertjén hangzik majd fel, méghozzá egy itthon még mindig ritka és ilyesformán említésre külön is érdemes tünemény, azaz egy női karmester, név szerint a kanadai Keri-Lynn Wilson vezényletével (Nemzeti Hangversenyterem, május 12., fél nyolc).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.