Lemez - Csak egy van - Susumu Yokota: Mother

  • - minek -
  • 2009. február 19.

Zene

A japán születésű és otthon is jelentős respektnek örvendő Susumu Yokota nevét viszonylag korán megismerhette az elektronikus tánczenékért rajongó európai publikum: 1992-től jelentek meg maxijai Németországban, a következő évben pedig kijött az áttörést hozó (s már címében is emblematikus) The Frankfurt-Tokyo Connection. A sajátján kívül több álnéven (egyebek mellett Stevia, Prism) is dolgozó Yokota hamar elismerést vívott ki magának azzal, ahogy képes volt megragadni a zenei elektronika szinte minden aspektusát. Egyaránt készített alaposan, gondos mestermunkával összehegesztett technó, house, sőt elektro és breakbeat stílusú klubzenéket - ugyanakkor rendre finom ambient elektronikával kápráztatta el az efféle, otthon hallgatós zenék híveit: máig is keresett és nagyra becsült darab valamennyi, a legendás Leaf Recordsnál kiadott, szofisztikáltan koncepciózus albuma. Eme kettősség idővel elhalványult: - minek -

A japán születésű és otthon is jelentős respektnek örvendő Susumu Yokota nevét viszonylag korán megismerhette az elektronikus tánczenékért rajongó európai publikum: 1992-től jelentek meg maxijai Németországban, a következő évben pedig kijött az áttörést hozó (s már címében is emblematikus) The Frankfurt-Tokyo Connection. A sajátján kívül több álnéven (egyebek mellett Stevia, Prism) is dolgozó Yokota hamar elismerést vívott ki magának azzal, ahogy képes volt megragadni a zenei elektronika szinte minden aspektusát. Egyaránt készített alaposan, gondos mestermunkával összehegesztett technó, house, sőt elektro és breakbeat stílusú klubzenéket - ugyanakkor rendre finom ambient elektronikával kápráztatta el az efféle, otthon hallgatós zenék híveit: máig is keresett és nagyra becsült darab valamennyi, a legendás Leaf Recordsnál kiadott, szofisztikáltan koncepciózus albuma. Eme kettősség idővel elhalványult: a kétezres évek elejétől-közepétől kezdve Yokota érdeklődése egyértelműen a hangszobrászat felé fordult - munkáiban harmonikusan ötvöződik a japán és a nyugati klasszikus zenei hagyomány az ambient elektronika és a legkifinomultabb, mindig érzelemmel teli house (már amikor egyáltalán beenged kompozícióiba tánczenei hatásokat...). Munkáit jórészt saját, Skintone nevű kiadójánál, illetve a nem kevésbé érdemdús Lo Recordingsnál publikálja. Ezen kiadók, illetve a már említett Leaf legszűkebb környezetéből jöttek azok az alkotótársak is, akikkel elkészítette legújabb konceptalbumát, a Mothert, mely - címének megfelelően - az anyaság rejtelmeit járja körül.

A művész, tőle korántsem szokatlan módon, szabatosan megírt és előadott, néha szívfájdítóan gyönyörű dalokat rakott össze, amihez persze kellettek megfelelő vokalisták is. A mesebeli orgánummal megáldott, zenéit a Leafnél publikáló Nancy Elizabeth hangja tökéletesen illik ebbe az univerzumba, akárcsak a kiadótárs Caroline Rossé is, aki amúgy már szerepelt Yokota kettővel korábbi albumán, a Wonder Waltzon. De énekel itt Anna Bronsted a (Robin Guthrie és Simon Raymonde által pártfogolt) Our Broken Gardenből, illetve Casper Clausen a szintén dán Efterklangból - az egyik legmegragadóbb darabot, a Tree Surgeont pedig a korábban már méltatott The Chap két beltagja, Clair Hope és Panos Ghikas adja elő. A Mother dalcsokra a varázslatos hangulatú énektémák által összefűzve válik egyetlen, határozott célú és rendeltetésű zenefolyammá - a valóság és a képzelet összeolvad, s egyfajta éber álomban hallgatjuk végig az albumot. Lehetne keresni a Yokotát inspiráló hatásokat: klasszikus hatvanas-hetvenes évekbeli easy listening stílusú filmzenék éppúgy beugranak, mint a Cocteau Twins - Nancy Elisabeth hangja néha amúgy is Liz Frasert juttatja eszünkbe (a Breeze vagy a 12 Days 12 Days szinte be is illeszthető a skótok kései munkái közé). Ám a japán zenész és az általa összefogott kis kollektíva munkája mégis letagadhatatlanul egyedi, s minden elemében magán viseli egy fejlett stílusérzékkel és muzikalitással megáldott alkotó szorgos kezének nyomát.

Lo Recordings/Neon Music, 2009

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.