Lemez - Csak egy van - Susumu Yokota: Mother

  • - minek -
  • 2009. február 19.

Zene

A japán születésű és otthon is jelentős respektnek örvendő Susumu Yokota nevét viszonylag korán megismerhette az elektronikus tánczenékért rajongó európai publikum: 1992-től jelentek meg maxijai Németországban, a következő évben pedig kijött az áttörést hozó (s már címében is emblematikus) The Frankfurt-Tokyo Connection. A sajátján kívül több álnéven (egyebek mellett Stevia, Prism) is dolgozó Yokota hamar elismerést vívott ki magának azzal, ahogy képes volt megragadni a zenei elektronika szinte minden aspektusát. Egyaránt készített alaposan, gondos mestermunkával összehegesztett technó, house, sőt elektro és breakbeat stílusú klubzenéket - ugyanakkor rendre finom ambient elektronikával kápráztatta el az efféle, otthon hallgatós zenék híveit: máig is keresett és nagyra becsült darab valamennyi, a legendás Leaf Recordsnál kiadott, szofisztikáltan koncepciózus albuma. Eme kettősség idővel elhalványult: - minek -

A japán születésű és otthon is jelentős respektnek örvendő Susumu Yokota nevét viszonylag korán megismerhette az elektronikus tánczenékért rajongó európai publikum: 1992-től jelentek meg maxijai Németországban, a következő évben pedig kijött az áttörést hozó (s már címében is emblematikus) The Frankfurt-Tokyo Connection. A sajátján kívül több álnéven (egyebek mellett Stevia, Prism) is dolgozó Yokota hamar elismerést vívott ki magának azzal, ahogy képes volt megragadni a zenei elektronika szinte minden aspektusát. Egyaránt készített alaposan, gondos mestermunkával összehegesztett technó, house, sőt elektro és breakbeat stílusú klubzenéket - ugyanakkor rendre finom ambient elektronikával kápráztatta el az efféle, otthon hallgatós zenék híveit: máig is keresett és nagyra becsült darab valamennyi, a legendás Leaf Recordsnál kiadott, szofisztikáltan koncepciózus albuma. Eme kettősség idővel elhalványult: a kétezres évek elejétől-közepétől kezdve Yokota érdeklődése egyértelműen a hangszobrászat felé fordult - munkáiban harmonikusan ötvöződik a japán és a nyugati klasszikus zenei hagyomány az ambient elektronika és a legkifinomultabb, mindig érzelemmel teli house (már amikor egyáltalán beenged kompozícióiba tánczenei hatásokat...). Munkáit jórészt saját, Skintone nevű kiadójánál, illetve a nem kevésbé érdemdús Lo Recordingsnál publikálja. Ezen kiadók, illetve a már említett Leaf legszűkebb környezetéből jöttek azok az alkotótársak is, akikkel elkészítette legújabb konceptalbumát, a Mothert, mely - címének megfelelően - az anyaság rejtelmeit járja körül.

A művész, tőle korántsem szokatlan módon, szabatosan megírt és előadott, néha szívfájdítóan gyönyörű dalokat rakott össze, amihez persze kellettek megfelelő vokalisták is. A mesebeli orgánummal megáldott, zenéit a Leafnél publikáló Nancy Elizabeth hangja tökéletesen illik ebbe az univerzumba, akárcsak a kiadótárs Caroline Rossé is, aki amúgy már szerepelt Yokota kettővel korábbi albumán, a Wonder Waltzon. De énekel itt Anna Bronsted a (Robin Guthrie és Simon Raymonde által pártfogolt) Our Broken Gardenből, illetve Casper Clausen a szintén dán Efterklangból - az egyik legmegragadóbb darabot, a Tree Surgeont pedig a korábban már méltatott The Chap két beltagja, Clair Hope és Panos Ghikas adja elő. A Mother dalcsokra a varázslatos hangulatú énektémák által összefűzve válik egyetlen, határozott célú és rendeltetésű zenefolyammá - a valóság és a képzelet összeolvad, s egyfajta éber álomban hallgatjuk végig az albumot. Lehetne keresni a Yokotát inspiráló hatásokat: klasszikus hatvanas-hetvenes évekbeli easy listening stílusú filmzenék éppúgy beugranak, mint a Cocteau Twins - Nancy Elisabeth hangja néha amúgy is Liz Frasert juttatja eszünkbe (a Breeze vagy a 12 Days 12 Days szinte be is illeszthető a skótok kései munkái közé). Ám a japán zenész és az általa összefogott kis kollektíva munkája mégis letagadhatatlanul egyedi, s minden elemében magán viseli egy fejlett stílusérzékkel és muzikalitással megáldott alkotó szorgos kezének nyomát.

Lo Recordings/Neon Music, 2009

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.