Lemez - Egy lépést előre - Subscribe: Bookmarks

  • Vincze Ádám
  • 2011. április 28.

Zene

Nehéz dolga volt a budapesti Subscribe-nak, hiszen előző teljes lemezük, a 2007-ben megjelent, Fonogram-díjat is kapott Stuck Progress To Moon kiváló alkotás volt, és a népszerűségnek addig részükről nem látott fokára is röpítette a komplex, eleven rockban utazó zenekart. Tizedik születésnapjukat már a Petőfi Csarnokban ünnepelhették egy önálló koncerten, ahol majdnem sikerült telt házat produkálniuk, és ez komoly fegyvertény egy nem kimondottan kommersz zenét játszó, szigorúan angol nyelven éneklő csapattól.
Az ezt követő anyag, a 2009 decemberében megjelent Contradictions kislemez inkább a kiválóan eltalált Edda-feldolgozás (Kölyköd voltam) és az említett születésnapi koncert DVD-felvétele miatt volt érdekes: az ott megjelent két új dal inkább volt nevezhető kis rosszindulattal alkotói zsákutcának, mint a Stuck Progress... teljes értékű folytatásának, így hát különösen érdekes volt, hogy mire lesz képes a Subscribe a rég várt új nagylemezén.

A válasz természetesen egy mondatban elmondható: a Subscribe-nak a Contradictions vakvágánya után sikerült elkészítenie a Stuck Progress... méltó folytatását, méghozzá úgy, hogy egyetlen dal kivételével egyáltalán nem lett hallgatóbarátabb a zenéje. Ez az egy dal, az Álomtégla a zenekar történetében először elejétől a végéig magyarul íródott: a szerkezetében is hagyományos, tökéletesen fülbemászó refrénnel meghintett darab tökéletes kitörési pont lehet a Subscribe-nak: egy komolyabb rádiós nyomatás még a mostaninál is magasabb szintre röptethetné a zenekart.

Más kérdés, hogy az Álomtégla hallatán lemezt vásárló hallgatók mit fognak tudni kezdeni a lemez többi részével. A Subscribe ugyanis, annak ellenére, hogy képes azonnal megragadó énekdallamokra és olyan betétekre, amelyek hallgathatóvá teszik a lemezt, ennél jóval komplexebb dalszerkezetekben gondolkodik. A zenekartól szokatlanul visszafogott Books For The Dyslexicsszel például nem valószínű, hogy első hallásra meg tud barátkozni az átlaghallgató, pedig a végén Tilk Máté énekes óriásit alakít, de ennél még nagyobb telitalálat a zúzósabban induló, zongorás refrénben kicsúcsosodó Bitter Boundary végére illesztett gyerekkórus, amire az ember hökkenten kapja fel a fejét, de nem megy át giccsbe. A Between Heaven And Her megint egy visszafogottabb, mégis kiváló darab, ami tökéletesen reprezentálja a Subscribe zenei és hozzáállásbeli érettségét, a nyitó Anxiety Found The Shape Of Contradictions: Act II. Delusionben pedig a másik énekes, Csongor Bálint helyez el egy tökéletesen eltalált, kicsit a Queenre emlékeztető betétet, ami pont ugyanúgy nem lóg ki a zenei kontextusból, mint az előző anyag népdalbetétje. A Bookmarks még sokkal több érdekességet is tartogat a belemélyedőknek, a hangmérnök-producerként is funkcionáló Horváth Attila gitáros által összehozott hangzás pedig nyugati színvonalú, úgyhogy 2011-ben vitathatatlanul az egyik legfontosabb és legjobb hazai rockzenei anyag a Subscribe-é.

Twelvetones Records, 2011

Figyelmébe ajánljuk