Lemez - Fogatlan provokátor - Morrissey: Years Of Refusal

  • Kovács Marcell
  • 2009. február 19.

Zene

A borítókép mindig is kiemelt fontossággal bírt Morrissey számára, lemezei azonnal felismerhető, egységes esztétikát képviselnek látványban is, már a kezdetek óta. A Smiths idején ismert és kevésbé ismert személyiségek fekete-fehér fotóit választotta, szólóban azután némileg módosult a koncepció, szinte minden lemezről Morrissey arca néz vissza, és tekintve a sorlemezek, a válogatások és gyakran több változatban is kiadott kislemezek tetemes mennyiségét, ez lassacskán egy múzeumra való Morrissey-portrét jelent. Kovács Marcell

A borítókép mindig is kiemelt fontossággal bírt Morrissey számára, lemezei azonnal felismerhető, egységes esztétikát képviselnek látványban is, már a kezdetek óta. A Smiths idején ismert és kevésbé ismert személyiségek fekete-fehér fotóit választotta, szólóban azután némileg módosult a koncepció, szinte minden lemezről Morrissey arca néz vissza, és tekintve a sorlemezek, a válogatások és gyakran több változatban is kiadott kislemezek tetemes mennyiségét, ez lassacskán egy múzeumra való Morrissey-portrét jelent. Az énekes néhány éve bekövetkezett diadalmas visszatérése óta újabb változás figyelhető meg a dizájnban: Morrissey előszeretettel bújik jelmezbe az új képeken. Volt már gengszter géppisztollyal, reverendás pap és elegáns hegedűművész is. Új albumának borítójához egy csupasz kisbabát választott kellékül. A nyilvánosság előtt harsányan titkolt nemi identitású Morrissey, aki szinte kérkedik magányával, és egyik régebbi dalában a vérvonal végének titulálta magát, a kisfiúval a karján meghökkentő, sőt perverz látvány. A provokáció alighanem azoknak az ellendrukkereknek szól, akik előszeretettel vádolják őt nacionalizmussal, fajgyűlölettel. Pedofilnak még nem neveztetek. Itt az alkalom.

Steven Patrick Morrissey magánmitológiájának újabb fejezete ránézésre tehát folytatja a belterjes csevejt a rajongókkal ünnepelt bálványuk sanyarú sorsáról. Az egotúltengéses Morrissey fogadatlan prókátorként szólt már a fogyatékosok, a focihuligánok, az újnácik, az ázsiai bevándorlók, a magányos kéjgyilkosok és még ki tudja, ki mindenki nevében, de kivételes empátiája révén mindig érzékenyen, elgondolkodtató módon - nem kis felháborodást keltve időnként. A kitaszítottak, a meg nem értettek seregének vezére ő, és mint a legtöbb vezér, ő is többnyire magával van elfoglalva. Minden szerepben magáról beszél, és amióta a kamaszos, ok nélkül lázadó Morrissey helyett legszívesebben mint a gonosz kritikusok áldozata vagy a jogdíjakért perelő volt zenésztársak prédája szólal meg, nem esik jól hallgatni a mondókáját.

A Years Of Refusal elsősorban azért kellemes meglepetés, mert igazából a You Were Good In Your Time rajta az egyetlen ilyen önsajnálatnak álcázott önimádó himnusz. Inkább a szórakoztató semmitmondás jellemzi, a legtöbb dal pimasz hangvételű, kaján kirohanás a szokásos célpontok - modern világ, reménytelen szerelmek, adóellenőrök és így tovább - ellen. Ugyan a kétértelmű viccek, a frappáns szójátékok bajnoka ezúttal halványabban teljesít a szövegek tekintetében, de mindenért kárpótol a vagány hozzáállás. Eleven, karcos hangzású anyag ez, a legutóbbi lemez kifinomult nagyzenekari megszólalásával összehasonlítva különösen nagyot üt. Punkosan ugató kórus, túlvezérelt, zörgő basszusgitár és lármás dob adja a karakterét. Az All You Need Is Me egyenesen a legvadabb szám Morrissey szájából a Sweet And Tender Hooligan óta.

Az első kislemez, a jópofa I'm Throwing My Arms Around Paris belső borítóján újabb provokatív kép. A zenekar tagjai pucéran, egy szál bakelit kislemezbe öltözve feszítenek. Elöl az ötvenéves Morrissey. Próbáljunk meg tapintatosan nem odanézni.

Universal, 2009

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.