Lemez - Zsákutca - The Streets: Computers And Blues

Zene

Kevés olyan zenekar (vagy előadó) indult a nullás években, amellyel kapcsolatban azt lehetett elmondani, hogy nem valami korábbi műfajt, sőt konkrét együttest/énekest kopíroz, hanem valami egészen újat alkot - a The Streets néven munkálkodó Mike Skinner ezen ritkaságszámba menő egyedek egyike. A UK garage színtér prominens figurájaként elővezetett, minimalista zenével aláfestett dumálásai egy komplett angol generáció szócsövévé emelték, akinek mindegyik szavára érdemes odafigyelni.
Skinnernek a most megjelent ötödik albumával lejárt a nagykiadós szerződése, és beváltani látszik ígéretét, miszerint a Computers And Blues az utolsó album, amit The Streets néven jelentet meg.

A közel tíz éve indult karrier első állomása a bombaként berobbanó Original Pirate Material volt 2002-ben: a "mockney", vagyis kamu londoni akcentussal rappelő birminghami srác mindenkit levett a lábáról egy olyan időszakban, amikor a popszínteret a garázsrockzenekarok uralták. A két évvel későbbi A Grand Don't Come For Free pedig egyenesen szupersztárt csinált belőle - a happy enddel záruló konceptlemez eljutott a lista első helyéig, akárcsak a róla kimásolt sláger, a Dry Your Eyes. A 2006-os The Hardest Way To Make An Easy Livingen a középosztály problémái helyett már a hírnévvel járó nehézségekről regélt a borítón egy Rolls Royce-szal pózoló Skinner, és ez amolyan fordulópont volt a karrierjében: sokan vélték úgy, hogy a nagy siker rossz hatással volt rá, és túlságosan megnőtt az arca. Számukra volt csattanós válasz a 2008-as, pozitívabb Everything Is Borrowed, melyen hősünk megbékélt önmagával, és megmutatta, hogy a humora továbbra is a régi.

Most pedig itt a búcsúlemez: a Computers And Blues valóban (ahogy Skinner előzetesen mondta róla) egy sötét, futurisztikus album. Ezzel persze nincs is semmi gond, de a seregnyi vendégsztár (Sharlene Hector, Laura Vane, Clare Maguire énekesnők, valamint Robert Harvey a Musicból) segédletével felvett dalok az ég adta világon semmit nem tesznek hozzá a Streets-életműhöz. Működik a bevált recept: rap a verzékben, vendégének a refrénben, rövid dalok, helyenként jópofa szövegek, de semmi több. Nincs sláger, nincsenek kiemelkedő pillanatok, a témák sem izgalmasak, legfeljebb egy-két reflexió a modern tömegkommunikációra, ami érdekes: az Outside Inside-ban szóba jön a torrentezés, az OMG-ben meg a Facebook, amikor is Skinner meglátja, hogy szíve hölgye "kapcsolatban van". Az egyetlen emlékezetesebb darab a záródal (Lock The Locks), melyben a főhős kiüríti íróasztalát, és elhagyja az irodát a dobozaival. Persze úgyis tudja mindenki, hogy ezzel csak a Streetsnek van vége, Mike Skinnernek nem - jön még ő a mi utcánkba, vagy mi az övébe.

Atlantic/Warner, 2011

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.