Lemez: Istenekkel viaskodó (John Zorn: Masada Guitars)

  • 2003. június 12.

Zene

Volt egyszer egy fiatalember, John Zorn nevű. Zenésznek tudta magát, és leginkább szaxofonon nyomasztotta radikális ügyeivel a New York-i művészvilágot. Aztán bejött a posztmodern, s annak az élharcosa lett. Számtalan maszkot vett magára, készített hagyományos dzsesszalbumot Sonny Clark emlékére, színtiszta improvizációkat Derek Bailyvel, elmerült a japán kultúrában, hardpornó filmekhez rögzített hanganyagot, valamint megmártózott a metál világában. Bármilyen irányba fordult, a legjobb dolgokat művelte, és könynyű szívvel lépett tovább rajtuk. Közben pedig kultfigurává vált.
Volt egyszer egy fiatalember, John Zorn nevű. Zenésznek tudta magát, és leginkább szaxofonon nyomasztotta radikális ügyeivel a New York-i művészvilágot. Aztán bejött a posztmodern, s annak az élharcosa lett. Számtalan maszkot vett magára, készített hagyományos dzsesszalbumot Sonny Clark emlékére, színtiszta improvizációkat Derek Bailyvel, elmerült a japán kultúrában, hardpornó filmekhez rögzített hanganyagot, valamint megmártózott a metál világában. Bármilyen irányba fordult, a legjobb dolgokat művelte, és könynyű szívvel lépett tovább rajtuk. Közben pedig kultfigurává vált.

A kilencvenes évek kezdetén azt gondolta, hogy ír egy daloskönyvet Gershwin vagy Thelonious Monk mintájára. Az első évben megírt százat, a következőben ötvenet - négy év alatt kétszáz eldúdolható dalt vetett papírra. Alakított hozzá egy zenekart Masada néven, és elkezdték fölvenni az anyagot. Zorn altszaxofonon játszott, Dave Douglas trombitált, Greg Cohen bőgőzött és Joey Baron dobolt. Tíz stúdióalbumot jelentetett meg ez a formáció, és mostanában sorra jönnek ki a koncertfelvételei. Két dupla CD-t Masada Chamber Ensemble néven jegyeznek, melyeken ugyanennek a tematikus anyagnak a kamarazenekari mutációi hallhatók.

Aztán Zorn érdeklődése megint csak elkalandozott, mostanában főleg kortárs zenében mozog, és leginkább zeneszerzőnek tudja magát. Elunta a sok utazgatást, New Yorkban dekkol, zongoraversenyeket meg vonósnégyeseket komponál, és nem látható filmekhez ír zenét. Néha azért összeáll a Masada, hogy a maga kedvére játsszon a helyi klubokban. Mindenesetre Zorn mesterségesen létrehozott hagyománya, a zsidó dzsessz tovább burjánzik. A legígéretesebb változatát egy Danny Zamir nevű izraeli szaxofonos játssza a Satlah nevű zenekarával, de a Masada daloskönyv is él. Tízéves évfordulójára sorra jelennek meg azok az albumok, amik a repertoárját variálják.

A Masada Guitarson Zorn kompozíciói szóló - és többnyire akusztikus - gitárra átdolgozva szólalnak meg, Bill Frisell, Marc Ribot és Tim Sparks értelmezésében. Az enyhén klasszicizáló hangzás teljesen új dimenziót ad az anyagnak, csak az attitűd állandó: a fájdalom és az emelkedettség katartikus egyidejűsége. Ihlet és kivitelezés, agyalás és extázis, komplexitás és nyitottság - s mindez a legmagasabb fokon. És ez mind John Zorn, aki kétségtelenül korunk legfontosabb zenésze, zeneszerzője.

Bugrisok, térdre a király előtt!

Czabán György Brozokni

Tzadik, 2003

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.