Lemez: Kávét? (Esbjörn Svensson Trio: Strange Place For Snow)

  • 2003. május 8.

Zene

Adzsessz alapvetően az amerikai feketék zenéje, egy proletár műfaj, és akkor most a századfordulóról beszélünk. Aztán beszálltak a fehérek, csináltattak sok fehér frakkot, és bevitték ezt a zenét az úri világba. Django Reinhardt, a francia cigány gitáros volt az első európai, akit (a harmincas években) Amerika is elfogadott; mindenesetre még ma is sokan gondolják azt, hogy az az igazi, ami a tengerentúlról jön. Egyfelől. Mert ugyanakkor komoly erőfeszítéseket tesznek az európai kultúrmogulok, hogy versenyképessé tegyék zenéjüket, s ez lassan be is következik. Ennek egyik pregnáns példája az E.S.T., melynek tagjai a hűvös Svédországban kezdték földi pályafutásukat, és most éppen egy nagy amerikai turnén képesztik el a publikumot.
Adzsessz alapvetően az amerikai feketék zenéje, egy proletár műfaj, és akkor most a századfordulóról beszélünk. Aztán beszálltak a fehérek, csináltattak sok fehér frakkot, és bevitték ezt a zenét az úri világba. Django Reinhardt, a francia cigány gitáros volt az első európai, akit (a harmincas években) Amerika is elfogadott; mindenesetre még ma is sokan gondolják azt, hogy az az igazi, ami a tengerentúlról jön. Egyfelől. Mert ugyanakkor komoly erőfeszítéseket tesznek az európai kultúrmogulok, hogy versenyképessé tegyék zenéjüket, s ez lassan be is következik. Ennek egyik pregnáns példája az E.S.T., melynek tagjai a hűvös Svédországban kezdték földi pályafutásukat, és most éppen egy nagy amerikai turnén képesztik el a publikumot.

Három középkorú fiatalemberről beszélünk, a névadó zongorázik, Dan Berglund bőgőzik, Magnus Öström dobol. Úgy néznek ki, mintha egy Kaurismäki-filmből szabadultak volna el, és mindent tudnak a modern dzsesszről. Chick Corea és Keith Jarrett lehetett a kiindulási alap, de a hangzás ma már teljesen egyedi. Van benne egy kis modern dzsessz A-tól Z-ig, némi kortárs kamarazene, csipetnyi a lokális folklór melankóliájából, de a modern tánczenék grúvos lüktetéséből is. 1993 óta játszanak ilyen fölállásban, évente legalább százszor, s ennek a szorgos munkálkodásnak hat album az eredménye, továbbá számos kitüntetés és díj, bár ezeknek nem tulajdonítunk nagy jelentőséget. A zenének viszont annál inkább, mert a Strange Place For Snow - csakúgy, mint az előző öt - hibátlan album. Az arányok pompásak, az irónia és az elektronika igen rafináltan használódik, az érzések nagyok, ám visszafogottak, a szuicid szomorúság és a táncos lüktetés pedig erősíti egymást. És még a darabok címei is szerethetők, itt van rögtön a When God Created The Coffee-break, egy jeles példa kedvéért.

Hát tessék megállni az E.S.T.-nél, mely pregnáns képviselője az izmosodó eurodzsessznek, a maga végtelenül kulturált zenéjével. Gazdag és belakható világa markánsan északi, ugyanakkor mélyen gyökerezik a hagyományokban.

Czabán Spillane György

The Act Company/CD Bár, 2002

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Fűző nélkül

Berlin, Du bist so wunderbar – fogad a híres dal, amelynek a karrierje egy német sörreklámból indult. Nehéz is lenne másképpen összefoglalni a város hangulatát, amelyet az itthon alig ismert grafikus, illusztrátor és divatfotós Santhó Imre munkássága is visszatükröz.

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.