Lemez: Kávét? (Esbjörn Svensson Trio: Strange Place For Snow)

publikálva
2003/19. (05. 08.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Adzsessz alapvetően az amerikai feketék zenéje, egy proletár műfaj, és akkor most a századfordulóról beszélünk. Aztán beszálltak a fehérek, csináltattak sok fehér frakkot, és bevitték ezt a zenét az úri világba. Django Reinhardt, a francia cigány gitáros volt az első európai, akit (a harmincas években) Amerika is elfogadott; mindenesetre még ma is sokan gondolják azt, hogy az az igazi, ami a tengerentúlról jön. Egyfelől. Mert ugyanakkor komoly erőfeszítéseket tesznek az európai kultúrmogulok, hogy versenyképessé tegyék zenéjüket, s ez lassan be is következik. Ennek egyik pregnáns példája az E.S.T., melynek tagjai a hűvös Svédországban kezdték földi pályafutásukat, és most éppen egy nagy amerikai turnén képesztik el a publikumot.

Adzsessz alapvetően az amerikai feketék zenéje, egy proletár műfaj, és akkor most a századfordulóról beszélünk. Aztán beszálltak a fehérek, csináltattak sok fehér frakkot, és bevitték ezt a zenét az úri világba. Django Reinhardt, a francia cigány gitáros volt az első európai, akit (a harmincas években) Amerika is elfogadott; mindenesetre még ma is sokan gondolják azt, hogy az az igazi, ami a tengerentúlról jön. Egyfelől. Mert ugyanakkor komoly erőfeszítéseket tesznek az európai kultúrmogulok, hogy versenyképessé tegyék zenéjüket, s ez lassan be is következik. Ennek egyik pregnáns példája az E.S.T., melynek tagjai a hűvös Svédországban kezdték földi pályafutásukat, és most éppen egy nagy amerikai turnén képesztik el a publikumot.

Három középkorú fiatalemberről beszélünk, a névadó zongorázik, Dan Berglund bőgőzik, Magnus Öström dobol. Úgy néznek ki, mintha egy Kaurismäki-filmből szabadultak volna el, és mindent tudnak a modern dzsesszről. Chick Corea és Keith Jarrett lehetett a kiindulási alap, de a hangzás ma már teljesen egyedi. Van benne egy kis modern dzsessz A-tól Z-ig, némi kortárs kamarazene, csipetnyi a lokális folklór melankóliájából, de a modern tánczenék grúvos lüktetéséből is. 1993 óta játszanak ilyen fölállásban, évente legalább százszor, s ennek a szorgos munkálkodásnak hat album az eredménye, továbbá számos kitüntetés és díj, bár ezeknek nem tulajdonítunk nagy jelentőséget. A zenének viszont annál inkább, mert a Strange Place For Snow - csakúgy, mint az előző öt - hibátlan album. Az arányok pompásak, az irónia és az elektronika igen rafináltan használódik, az érzések nagyok, ám visszafogottak, a szuicid szomorúság és a táncos lüktetés pedig erősíti egymást. És még a darabok címei is szerethetők, itt van rögtön a When God Created The Coffee-break, egy jeles példa kedvéért.

Hát tessék megállni az E.S.T.-nél, mely pregnáns képviselője az izmosodó eurodzsessznek, a maga végtelenül kulturált zenéjével. Gazdag és belakható világa markánsan északi, ugyanakkor mélyen gyökerezik a hagyományokban.

Czabán Spillane György

The Act Company/CD Bár, 2002

publikálva
2003/19. (05. 08.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kultúra

még több Kultúra...